Az idegenhonos fenyők gyorsabban nőnek és az aszályt is jobban viselik

A növényökológia egyik régi feltételezése szerint a gyors növekedésnek ára van. Azok a fák, amelyek kedvező körülmények között gyorsan gyarapodnak, általában sérülékenyebbek, amikor vízhiánnyal vagy más környezeti stresszel találkoznak. Egy nagyszabású nemzetközi kutatás azonban olyan fenyőket talált, amelyek látszólag megszegik ezt a szabályt.

Az északi féltekéről származó, de Chilében, Argentínában, Új-Zélandon és Dél-Afrikában telepített fenyők akár négyszer gyorsabban növekedtek, mint ugyanazon fajok az eredeti élőhelyükön. Ráadásul az aszályokkal szemben is ellenállóbbnak bizonyultak, és a száraz időszakokat követően gyorsabban álltak helyre.

Az eredmény első pillantásra jó hírnek tűnhet az erdészet és a szénmegkötés szempontjából. A kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy az idegenhonos fenyőültetvények terjedése súlyos ökológiai következményekkel járhat.

Négy kontinens fáit hasonlították össze

A nemzetközi kutatócsoport 2021 és 2023 között 192 helyszínen összesen 1625 fából vett mintát, majd több mint 65 ezer évgyűrűszélesség-mérést végzett.

A vizsgálat különlegessége az volt, hogy ugyanazokat vagy közeli összehasonlításra alkalmas fajokat különböző földrajzi környezetekben tudták tanulmányozni. Így összevethették az északi féltekén természetesen előforduló fenyők teljesítményét azokkal az állományokkal, amelyeket az ember a déli féltekére telepített.

Az eredmények meglepően nagy különbséget mutattak. A nem őshonos területeken élő fenyők akár négyszer gyorsabb növekedést produkáltak, miközben a szárazsággal szembeni ellenálló képességük sem romlott.

A fiatalabb életkor sem magyarázta meg a különbséget

Felmerülhetett, hogy a déli féltekén található ültetvények egyszerűen azért növekednek gyorsabban, mert fáik fiatalabbak.

A kutatók ezért külön megvizsgálták a 30 és 50 év közötti példányokat is. A különbség azonban ekkor is megmaradt: az eredeti elterjedési területükön kívül élő fenyők továbbra is gyorsabban növekedtek.

A szelekció sem tűnik teljes magyarázatnak. A vizsgált állományok jelentős részét eredetileg nem intenzív faanyagtermelés céljából telepítették, hanem például talajvédelemre vagy kopár területek fásítására. Ráadásul olyan fenyőket is vizsgáltak, amelyek már maguktól terjedtek el az ültetvények környezetében, ezek ugyancsak gyors növekedést mutattak.

A fák szénhidrátkészlete lehet az egyik kulcs

A kutatók nemcsak az évgyűrűket vizsgálták. A fák szöveteiben található cukor- és keményítőtartalékokat is elemezték.

Ezek az úgynevezett nem strukturális szénhidrátok létfontosságú energiatartalékot jelentenek. Stresszes időszakban a fa felhasználhatja ezeket a készleteket az életfunkciók fenntartásához.

A déli féltekén növekvő fenyőkben több ilyen tartalékot találtak. A faanyag kémiai vizsgálata pedig arra utalt, hogy ezek a növények több szenet tudtak felvenni, miközben nagyobb energiatartalékokat is fenntartottak.

Ez részben megmagyarázhatja, hogyan képesek egyszerre gyorsan növekedni és viszonylag jól átvészelni a vízhiányos időszakokat.