Az Északi-tenger csúcsragadozói egyre jobban versengenek ugyanazért a táplálékért

Az Északi-tenger ökoszisztémájában látványos változás zajlik: a térség legnagyobb tengeri ragadozói egyre gyakrabban ugyanazokra a halfajokra vadásznak. Egy új kutatás szerint a szürke fókák, a közönséges fókák és a barna delfinek táplálkozási területei egyre nagyobb átfedést mutatnak, ami fokozódó versenyhez vezethet az egyre korlátozottabb erőforrásokért.

Egyre kisebb a különbség a ragadozók étrendje között

A kutatók több évtizednyi mintát elemeztek az Északi-tenger déli részéről. A vizsgálatok során gyomortartalmakat, ürülékmintákat és izomszöveteket elemeztek, hogy pontosabb képet kapjanak az állatok étrendjéről. A szakemberek szén-, nitrogén- és kénizotópos vizsgálatokat is alkalmaztak, amelyek segítségével hosszabb időszak táplálkozási mintázatait is nyomon lehet követni.

Az eredmények szerint a közönséges és a szürke fókák étrendje már körülbelül 71 százalékban átfed. A barna delfinek esetében ugyan kisebb volt a hasonlóság, de az elmúlt években náluk is egyre erősebb közeledést figyeltek meg a szürke fókák táplálkozási szokásaihoz.

A leginkább vitatott zsákmányok közé a homoki angolnák, a fenéklakó halfajok és az energiadús olajos halak tartoznak. Ezek a fajok különösen fontosak a tengeri emlősök számára, mert nagy energiatartalmuk segíti a túlélést és a szaporodást.

A szürke fókák terjeszkedése új problémákat okozhat

A kutatás szerint a szürke fókák populációja az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb területeket hódítanak meg az Északi-tengerben. A nagyobb testméretük miatt szélesebb körben tudnak vadászni, és többféle zsákmányhoz férnek hozzá.

A barna delfinek esetében a kutatók azt is megfigyelték, hogy a magas energiatartalmú zsákmány aránya csökkent az étrendjükben, miközben a szürke fókák száma emelkedett. Bár a tudósok szerint ezt nem lehet kizárólag közvetlen versengéssel magyarázni, az összefüggés egyértelműen látható.

A szakértők arra is emlékeztetnek, hogy a szürke fókák nemcsak versenytársai lehetnek más tengeri emlősöknek, hanem időnként aktív ragadozóként is fellépnek velük szemben. Korábbi vizsgálatok már igazolták, hogy egyes esetekben barna delfineket és más fókákat is megtámadhatnak.

A klímaváltozás és a halászat is erősítheti a versenyt

A kutatók szerint a probléma hátterében több tényező állhat egyszerre. Az óceánok melegedése átalakítja a halállományokat, miközben a túlhalászat csökkentheti a nagyobb és energiadúsabb zsákmányfajok számát. Emiatt a ragadozók egyre inkább ugyanazokra a kisebb halakra szorulhatnak rá.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az Északi-tenger ökoszisztémáját ma már nem lehet különálló fajokon keresztül vizsgálni. A tengeri emlősök, a halállományok, a klímaváltozás és az emberi tevékenység szorosan összekapcsolódnak egymással.

A kutatás szerint a következő évek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a tengeri ökoszisztémák képesek lesznek-e alkalmazkodni a fokozódó versenyhez és a gyorsan változó környezeti feltételekhez.