Az erdőtüzek füstje veszélyes ózonszennyezést hagyhat maga után

Az erdőtüzek füstjéről legtöbbször a szürkés égbolt, a rossz látási viszonyok és a tüdőbe jutó apró részecskék jutnak eszünkbe. Egy új kutatás szerint azonban a füstnek van egy kevésbé látványos, mégis komoly egészségügyi következménye is: hozzájárulhat a talajközeli ózon kialakulásához.

Amerikai kutatók 2006 és 2023 közötti adatokat elemezve arra jutottak, hogy az erdőtüzek füstjéhez kapcsolódó ózonszennyezés évente átlagosan több mint kétezer többlethalálozással hozható összefüggésbe az Egyesült Államokban. Az eredmények arra is figyelmeztetnek, hogy az egyre nagyobb tüzek részben semmissé tehetik a levegőminőség javításáért az elmúlt évtizedekben elért eredményeket.

Nem az a jó ózon, amelyik a talaj közelében van

Az ózon megítélése attól függ, hol található a légkörben. A sztratoszférában található ózonréteg létfontosságú, mert elnyeli a Nap káros ultraibolya sugárzásának jelentős részét.

A földfelszín közelében azonban az ózon légszennyező anyag. Nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem többek között nitrogén-oxidok és illékony szerves vegyületek napfény hatására bekövetkező kémiai reakcióiból keletkezik.

Az erdőtüzek nagy mennyiségben bocsátanak ki olyan anyagokat, amelyek részt vehetnek ezekben a reakciókban. A füst ezért nemcsak közvetlenül ronthatja a levegő minőségét, hanem később és a tűztől távol is hozzájárulhat az ózon kialakulásához.

Közel két évtized adatait elemezték

A kutatásban a tudósok felszíni levegőminőségi méréseket, műholdas adatokat, meteorológiai információkat és gépi tanulási módszereket kombináltak.

A vizsgálat az Egyesült Államok összefüggő területét fedte le, és a 2006 és 2023 közötti időszakot elemezte.

A kutatók megpróbálták elkülöníteni az erdőtüzek füstjének hatását az időjárásétól. Ez azért fontos, mert a magas hőmérséklet és az erős napsugárzás önmagában is kedvez az ózon kialakulásának.

Az eredmények szerint a vizsgált mérőállomásokon a füstös napok 62 százalékában magasabb volt az ózonszint, mint a hasonló meteorológiai körülményekkel rendelkező, füstmentes napokon.

Akár 16 százalékkal is nőhetett az ózon koncentrációja

Különösen érdekes, hogy nem feltétlenül ott volt a legnagyobb ózonhatás, ahol a legtöbb füstből származó finom részecske jelent meg. A kutatás szerint a füsthöz kapcsolódó ózon és a PM2,5 szennyezés térbeli és időbeli mintázata jelentősen eltérhet egymástól.

Ez azt jelenti, hogy a levegő akkor is veszélyes lehet, amikor a látványos füst már eltűnt.

Évente több mint kétezer többlethalálozással hozták összefüggésbe

A kutatók a légszennyezettségi adatokat korábbi egészségügyi kockázati összefüggésekkel is összevetették.

Becslésük szerint a füstből származó ózon 2006 és 2023 között évente átlagosan mintegy 2045 többlethalálozással volt összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban. A becslés bizonytalansági tartománya 1325 és 2755 eset között volt.

Fontos azonban, hogy ezek statisztikai népegészségügyi becslések. Nem azt jelentik, hogy az egyes halálesetekről közvetlenül megállapítható lenne, hogy egy konkrét erdőtűz vagy füstfelhő okozta őket.

A kutatásban alkalmazott egészségügyi összefüggések miatt a halálozási becslések a 65 év feletti lakosságra vonatkoztak.