Az erdőpusztító tüzek váltak uralkodóvá Kaliforniában

A tűz évezredeken át a kaliforniai erdők természetes része volt. Sok fafaj, köztük a legendás óriás mamutfenyők is alkalmazkodtak a rendszeresen visszatérő, alacsony intenzitású tüzekhez. Ezek a tüzek megtisztították az erdő alját, elősegítették az újulatok megjelenését, és hozzájárultak az ökoszisztémák egészségéhez.

Egy új kutatás szerint azonban ez az egyensúly mára alapvetően megváltozott. A tudósok arra jutottak, hogy Kaliforniában az elmúlt évtizedben az erdőpusztító, nagy intenzitású tüzek váltak a leggyakoribb tűztípussá, miközben a korábban domináns, ökológiailag hasznos tüzek háttérbe szorultak.

Harmincszorosára nőtt a legsúlyosabb tüzek által érintett terület

A kutatók 4391 kaliforniai erdőtüzet vizsgáltak 1985 és 2024 között. Az eredmények szerint a nagy intenzitású tüzek által érintett erdőterület harmincszorosára nőtt négy évtized alatt. Ezek a tüzek nem egyszerűen megégetik az erdőt, hanem a fák jelentős részét elpusztítják, sok esetben ellehetetlenítve a természetes regenerációt.

A kutatás szerint 2012 óta minden egyes évben több terület égett le nagy intenzitású tűzben, mint alacsony intenzitású, ökológiailag kedvező tűzben. Ez a fordulat alapvetően alakítja át Kalifornia erdeit.

Az óriás mamutfenyők sem biztonságosak

A változás súlyosságát jól mutatja, hogy a 2020-as és 2021-es tűzszezon során három nagy erdőtűz a világ óriás mamutfenyő-állományának becslések szerint 10–20 százalékát pusztította el. Ezek a több ezer éves fák korábban sikeresen alkalmazkodtak a természetes tüzekhez, de a modern, rendkívül intenzív tűzeseményekkel már nehezebben birkóznak meg.

A szakértők szerint ez annak a jele, hogy a jelenlegi tüzek már nem ugyanahhoz a természetes ciklushoz tartoznak, amelyhez ezek az ökoszisztémák evolúciósan alkalmazkodtak.

Mi áll a háttérben?

A kutatók két fő okot azonosítottak.

Az első a klímaváltozás. Kalifornia éghajlata az elmúlt évtizedekben melegebbé és szárazabbá vált. A magasabb hőmérséklet és az alacsonyabb páratartalom kiszárítja a növényzetet, amely így könnyebben gyullad meg és gyorsabban ég.

A második tényező az erdők szerkezetének megváltozása. A 20. század nagy részében a tűzoltás szinte minden erdőtüzet igyekezett elfojtani. Ennek következtében az erdőkben felhalmozódott a száraz növényi anyag, a cserjék és a kisebb fák tömege. Amikor végül tűz keletkezik, sokkal több éghető anyag áll rendelkezésre, ami rendkívül intenzív tüzekhez vezethet.

A megoldás részben éppen a tűz lehet

Elsőre paradoxnak hangozhat, de a kutatók szerint az egyik leghatékonyabb védekezési módszer a kontrollált égetés.

Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy az alacsony intenzitású, ellenőrzött tüzek akár 60 százalékkal is csökkenthetik a későbbi katasztrofális tüzek kockázatát. Ezek eltávolítják a felhalmozódott éghető anyagokat, miközben nem pusztítják el az erdő teljes szerkezetét.

Kalifornia ezért az elmúlt években jelentősen növelte a kontrollált égetésekre és az erdőhelyreállításra fordított forrásokat.

Nem csak Kalifornia problémája

A kutatás tanulságai világszerte fontosak lehetnek.

A mediterrán térségben, Ausztráliában és Dél-Európa több országában is hasonló folyamatok figyelhetők meg. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a hosszú aszályos időszakok, miközben az erdőkben felhalmozódik az éghető biomassza. Ez növeli a rendkívül intenzív tüzek kockázatát.

Magyarországon ugyan más típusú erdők találhatók, de a hőhullámok gyakoribbá válása és a száraz időszakok hosszabbodása miatt a szakemberek egyre nagyobb figyelmet fordítanak az erdőtüzek megelőzésére és az erdők ellenálló képességének növelésére.