Az erdők egészségét már a hangjuk alapján is mérhetik a tudósok

Az erdők állapotának felmérésére a kutatók hagyományosan műholdfelvételeket, terepi megfigyeléseket és fajszámlálásokat használnak. Egy új kutatás azonban arra utal, hogy az erdők egészségi állapotának egyik legjobb mutatója maga a hang lehet. A tudósok szerint egy erdő „hangképe” vagyis a madarak, rovarok, békák és más élőlények által létrehozott természetes hangok összessége pontosabban mutathatja meg az ökoszisztéma állapotát, mint a lombkorona sűrűsége.

Nem minden zöld erdő egészséges

A műholdképeken egy regenerálódó erdő gyakran ugyanolyan zöldnek tűnhet, mint egy érintetlen természetes élőhely. A kutatók szerint azonban a lombkorona önmagában nem árulja el, hogy a madarak, rovarok és más állatok is visszatértek-e.

A Costa Rica-i Nicoya-félszigeten végzett kutatás során a tudósok 119 különböző helyszínen több mint 16 000 órányi hangfelvételt gyűjtöttek össze. A vizsgálat természetes erdőket, regenerálódó területeket, faültetvényeket és legelőket is magában foglalt. A cél az volt, hogy megállapítsák, milyen kapcsolat van az erdők hangvilága és az ökológiai állapot között.

A természet hangjai elárulják a biodiverzitást

Az úgynevezett bioakusztikai módszer lényege, hogy a kutatók mikrofonokat helyeznek ki az erdőbe, amelyek napokon vagy akár heteken át rögzítik a környezet hangjait.

Egy egészséges erdőben hajnalban és alkonyatkor különösen intenzív az úgynevezett „hangkórus”. A madarak éneke, a rovarok zümmögése, a békák hangjai és más állatok kommunikációja együtt egy összetett akusztikai mintázatot alkot. Minél változatosabb ez a hangkép, annál nagyobb a biodiverzitás.

A kutatók szerint a természetes módon regenerálódó erdők hangvilága meglepően hasonló volt a védett, érintetlen erdők hangképéhez. Ez arra utal, hogy nemcsak a fák tértek vissza, hanem az állatközösségek is sikeresen újratelepültek.

Forrás: (Zurich.com)

Az ültetett erdők gyakran csendesebbek

A vizsgálat egyik érdekes eredménye az volt, hogy a monokultúrás faültetvények sok esetben jóval csendesebbek voltak, mint a természetesen regenerálódó erdők.

Bár ezek a területek kívülről erdőnek látszanak, a hangfelvételek alapján hiányzik belőlük az a gazdag és összetett élővilág, amely az egészséges ökoszisztémák sajátja. A kutatók szerint ez jól mutatja, hogy a fák jelenléte önmagában nem elegendő a biodiverzitás helyreállításához.

A jövő természetvédelmének fontos eszköze lehet

A bioakusztikai megfigyelések egyre népszerűbbé válnak a természetvédelemben. Az automatikus hangrögzítők viszonylag olcsók, hosszú ideig működhetnek emberi jelenlét nélkül, és hatalmas mennyiségű adatot képesek gyűjteni.

A mesterséges intelligencia fejlődésének köszönhetően a kutatók ma már képesek elemezni a felvételeket, azonosítani a különböző fajokat és nyomon követni a biodiverzitás változásait. Hasonló módszereket már az Amazonas-medencében és más erdős területeken is alkalmaznak az ökoszisztémák állapotának felmérésére. Forrás: (NASA)

A természet hangjai többet mondanak, mint gondolnánk

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy az erdők egészségét nemcsak a fák száma vagy a zöld lombkorona alapján érdemes értékelni. Az élővilág hangjai olyan információkat hordoznak, amelyek segíthetnek megérteni, valóban helyreállt-e egy ökoszisztéma.

A tudósok szerint a jövőben a természetvédelmi programok sikerét egyre gyakrabban mérhetik majd azzal, hogy mennyire „szól” egy erdő. Egy gazdag hangkép ugyanis azt jelzi, hogy az élőlények közössége ismét működik, és az ökoszisztéma közelebb került természetes állapotához.