Az emberek hőtűrő képessége sokkal alacsonyabb, mint hittük

Új kutatás szerint a testünk már alacsonyabb hőmérsékleten is veszélyesen túlmelegedhet – ez alapjaiban változtathatja meg a klímamodelleket és a túlélési stratégiákat.

Ahogy nyaranta egyre magasabb hőmérsékletekkel szembesülünk, egyre több szó esik hőhullámokról, páratartalomról és a klímaváltozás hatásairól. A kérdés azonban továbbra is nyitott: mennyi meleget képes valóban elviselni az emberi test? Egy új, az Ottawai Egyetemen végzett tanulmány most aggasztó választ adott erre.

A kutatás szerint az emberek hőtűrő képessége jóval alacsonyabb, mint amit a korábbi modellek feltételeztek. A felfedezés nemcsak a túlélési határainkról ad új képet, hanem arra is figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás hatásai sokkal hamarabb elérhetik az emberi tűrőképesség végét.

A „nedves izzó” hőmérséklet és az inflexiós pont

Korábban a tudomány úgy vélte, hogy a szervezet legfeljebb 35 °C nedves hőmérsékletet (hő és páratartalom együttes hatása) képes elviselni. Az új kutatás azonban megdönti ezt az elképzelést: a valóságban már 31 °C körül is túlmelegedés jelei jelentkeznek, a szervezet pedig elveszíti képességét arra, hogy stabilizálja a belső hőmérsékletét.

A kutatók – Dr. Robert D. Meade és Glen Kenny professzor vezetésével – 12 egészséges önkéntest vizsgáltak egy klímakamrában, ahol fokozatosan növelték a hőmérsékletet és páratartalmat. Céljuk az volt, hogy megtalálják azt a “maghőmérséklet-inflexiós pontot”, amikor a test hőszabályozása felmondja a szolgálatot.

Ha a test már nem tud hűlni

A résztvevőket három különböző expozíciónak vetették alá:

• egy enyhébb, 30,9 °C-os (Tbelow)

• egy köztes, majd

• egy erősebb, 33,7 °C-os (Tabove) nedves hőmérsékletnek.

A Tabove körülmények között a testhőmérséklet gyorsan és folyamatosan emelkedett – sok résztvevő nem tudta végigcsinálni a 9 órás vizsgálatot. A test elérte a hőguta-közeli 40,2 °C-os maghőmérsékletet már kevesebb mint 10 óra alatt. Még az enyhébb körülmények között is, bár lassabban, de a hőterhelés folyamatosan nőtt.

„Az eredmények egyértelműek: már kis mértékű túllépés is veszélyes mértékű testhő-emelkedést eredményezhet” – mondta Dr. Meade.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

Ez a tanulmány nem csupán új adatokat szolgáltat – validálja azt a módszert is, amellyel eddig csak becsülték a túlélési határokat. A „termikus lépéses protokoll” most először kapott laboratóriumi igazolást. Így a jövő klímamodellei végre valódi emberi fiziológiai adatokon alapulhatnak, nem pedig elméleti határértékeken.

„Ezek az eredmények különösen fontosak most, amikor a hővel kapcsolatos határértékeket egyre inkább beépítik a klímamodellezésbe” – emelte ki Kenny professzor.

A valós túlélési küszöb most 26–31 °C közé esik, vagyis sokkal alacsonyabb, mint a korábban elfogadott 35 °C.

Globális figyelmeztetés

A modellek szerint a világ több pontja – különösen sűrűn lakott térségek Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában – hamarosan tartósan 32 °C feletti nedves hőmérséklettel szembesülhet. Minden egyes foknyi emelkedés drasztikusan csökkenti a túlélési esélyeket.

A kutatás rávilágít arra, hogy az emberi szervezet – ellentétben a gépekkel – csak korlátozottan képes alkalmazkodni. A fiziológiás határok valósak, mérhetők és közelednek. Ez nem csak egyéni, hanem társadalmi szinten is következményekkel jár: az egészségügyi rendszerek, várostervezés és katasztrófavédelem újragondolása válik szükségessé.

A túlélés határán

Ez a tanulmány fordulópont lehet az éghajlathoz való alkalmazkodásban. A test hőszabályozása nem elméleti kérdés: ez az első védelmi vonalunk a forróbb jövő ellen. A tudomány most először adott pontos, mért adatokat arról, hol húzódik ez a határ.

„Ez nemcsak a hőmérsékletről szól, hanem arról is, hogy városaink, egészségügyünk és politikáink képesek-e lépést tartani az emberi test valós igényeivel” – fogalmazott Kenny.

A tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című tudományos folyóiratban jelent meg.