Az elmúlt tíz év kibocsátása is súlyosbította Európa hőhullámait

Tíz év elsőre rövid időnek tűnhet az éghajlat változásának vizsgálatakor. Egy új kutatás azonban arra jutott, hogy már a 2015-ös párizsi klímaegyezmény óta kibocsátott üvegházhatású gázok hatása is kimutatható Európa szélsőséges hőhullámaiban.

A Stanford Egyetem vezette kutatócsoport mesterséges intelligencia segítségével azt vizsgálta, milyen lett volna a 2025 nyarán Európát sújtó hőhullám, ha ugyanazok az időjárási körülmények 2015-ös kibocsátási szint mellett alakultak volna ki. Az eredmények szerint a 2015 óta történt globális kibocsátások körülbelül 0,34 Celsius-fokkal tették melegebbé a 2025-ös eseményt.

Egy évtized hatását keresték

Az éghajlatkutatók régóta képesek megbecsülni, hogy az ipari forradalom óta bekövetkezett emberi eredetű felmelegedés milyen szerepet játszik egy-egy szélsőséges időjárási eseményben.

Sokkal nehezebb azonban egy viszonylag rövid időszak kibocsátásának hatását elkülöníteni a természetes időjárási változékonyságtól.

A Stanford Doerr School of Sustainability kutatója és munkatársai ezért egy generatív mesterségesintelligencia-modellt alkalmaztak. A rendszert tíz globális klímamodell 1850 és 2100 közötti szimulációin tanították be.

A modell többek között a légnyomást, a talajnedvességet, a felszíni hőmérsékletet és a felhalmozódott fosszilis szén-dioxid-kibocsátást is figyelembe vette.

Újrajátszották a 2025-ös hőhullámot

A kutatók lényegében két változatban „játszották újra” ugyanazt a hőhullámot.

Az egyik forgatókönyvben a tényleges 2025-ös kibocsátási szintet használták, a másikban pedig azt vizsgálták, milyen hőmérsékletek alakultak volna ki ugyanazon légköri helyzet mellett, ha a kibocsátások szintje 2015 után nem emelkedik tovább.

Az eredmények alapján több mint 99 százalékos valószínűséggel állítható, hogy a 2015 utáni kibocsátások fokozták a 2025. június végi európai hőhullám intenzitását.

A kontinens egészét tekintve a különbség körülbelül 0,34 Celsius-fok volt, egyes térségekben pedig 0,25 és 0,50 Celsius-fok közötti értéket becsültek. A hatás különösen a mediterrán térségben volt jelentős.

Egyharmad fok miért számít ennyit?

Első hallásra 0,34 Celsius-fok nem tűnik drámai különbségnek. Hőhullámok idején azonban már néhány tized fok további melegedés is számíthat.

A rendkívül magas hőmérsékletek egészségügyi következményei ugyanis nem feltétlenül lineárisan növekednek. Minél magasabbra emelkedik a hőmérséklet, annál nagyobb lehet a további melegedésből származó többletkockázat, különösen az idősek, a krónikus betegséggel élők és a városokban élők körében.

A 2025-ös európai hőhullámhoz több ezer halálesetet kapcsoltak. Ezért egy viszonylag kis átlagos hőmérséklet-emelkedésnek is komoly társadalmi és egészségügyi jelentősége lehet.

Nem csak 2025-ben látszott a hatás

A kutatócsoport nem állt meg egyetlen eseménynél. Európa minden évének legforróbb hetét megvizsgálták 2016 és 2025 között.

Az eredmények szerint 2021-től kezdődően minden vizsgált évben nagy valószínűséggel intenzívebbé tették a legforróbb hetet a 2015 óta történt kibocsátások.

2022-től pedig a mediterrán térség egyes részein évente több mint négy további rendkívül forró napot kapcsolt a modell az elmúlt évtized kibocsátásaihoz.

Ez azért különösen figyelemre méltó, mert a kutatók nem az iparosodás óta felhalmozott teljes emberi hatást vizsgálták, hanem mindössze az elmúlt évtized kibocsátásának egy részét.