Az Atlanti-óceán gyengülő áramlata miatt a Föld még több hőt tárolhat

Amikor az Atlanti-óceán áramlatairól esik szó, a legtöbb embernek az jut eszébe, hogy Európa éghajlata jelentősen hűvösebbé válhat, ha ez a rendszer lelassul. Egy új kutatás azonban egy kevésbé ismert, de rendkívül fontos következményre hívja fel a figyelmet: a gyengülő óceáni áramlások miatt a Föld még több hőt tárolhat el, ami tovább erősítheti a globális felmelegedést.

A kutatás középpontjában az Atlanti-óceán egyik legfontosabb áramlási rendszere, az úgynevezett AMOC (Atlantic Meridional Overturning Circulation) áll. Ez a hatalmas „szállítószalag” meleg vizet juttat a trópusokról az északi területek felé, miközben a lehűlt, sűrűbb víz a mélyebb rétegekben dél felé áramlik. Ez a folyamat alapvetően befolyásolja az éghajlatot, a csapadékeloszlást és az óceánok hőháztartását.

Nem a lehűlés a legnagyobb meglepetés

A kutatók régóta tudják, hogy az AMOC gyengülése csökkentheti az Észak-Atlanti térségbe szállított hő mennyiségét. Emiatt sokáig az volt az uralkodó elképzelés, hogy Európa egyes részei akár hűvösebbé is válhatnak. Az új vizsgálat azonban arra mutat rá, hogy a teljes bolygót vizsgálva egészen más kép rajzolódik ki.

A tanulmány szerint a lassuló áramlási rendszer kevésbé hatékonyan osztja el a hőt az óceán különböző rétegei és térségei között. Ennek következtében a többletenergia egyre nagyobb része maradhat az óceán belsejében, ami hosszú távon növelheti a Föld teljes hőtartalmát.

Az óceánok a klímaváltozás legfontosabb „pufferei”

A globális felmelegedés során keletkező többlethő több mint 90 százalékát az óceánok nyelik el. Ez a folyamat eddig jelentősen mérsékelte a légkör felmelegedésének ütemét. Az óceánok tehát nemcsak elszenvedői, hanem szabályozói is a klímaváltozásnak.

Az új kutatás szerint azonban az AMOC gyengülése megváltoztathatja ezt az egyensúlyt. A hő mélyebb rétegekben történő felhalmozódása befolyásolhatja a tengeri ökoszisztémákat, az óceáni áramlásokat és a jövőbeli éghajlati folyamatokat is.

A grönlandi jég olvadása tovább gyorsíthatja a folyamatot

Az AMOC működésének egyik alapja a víz sótartalma és sűrűsége. A Grönlandról érkező egyre nagyobb mennyiségű olvadékvíz csökkenti az Atlanti-óceán északi részének sótartalmát, ami gyengíti a mélyvízképződést, és ezzel együtt az egész áramlási rendszert.

Egyes becslések szerint az évszázad végére az AMOC akár 50 százalékkal is gyengülhet. Bár a kutatók többsége jelenleg nem számít a rendszer teljes összeomlására, a jelentős lassulás valószínű forgatókönyvnek tekinthető.

Európa időjárása is megváltozhat

Az Atlanti-óceán áramlatainak gyengülése nemcsak a hőmérsékletet befolyásolhatja. A modellek szerint megváltozhat a csapadék eloszlása, módosulhatnak a viharok útvonalai, és gyakoribbá válhatnak bizonyos szélsőséges időjárási jelenségek. Egyes kutatások összefüggést találtak az észak-atlanti áramlatok lassulása és az európai hőhullámok gyakoribbá válása között is.

Az elmúlt években megfigyelt észak-atlanti „hideg folt” szintén arra utalhat, hogy az óceáni hőszállítás már most is átalakulóban van. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az óceáni és légköri folyamatok rendkívül összetettek, ezért további vizsgálatokra van szükség.