Az aszály meglepő módon növelheti a járványok kockázatát

Elsőre logikusnak tűnhet, hogy a szárazság csökkenti a vízhez kötődő betegségek terjedését. Ha kevesebb a víz, kevesebb élőhely marad a szúnyogoknak, a vízi parazitáknak és más kórokozóknak. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.

Egy új tudományos áttekintés szerint az aszály bizonyos körülmények között éppen ellenkező hatást válthat ki: növelheti egyes fertőző betegségek terjedésének esélyét. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy amikor eltűnnek a vízforrások, emberek és állatok egyaránt a megmaradt víz köré koncentrálódnak.

A kutatók szerint ezért az aszályt nem egyszerűen vízhiányként kell értelmezni. Megváltoztatja az élőlények eloszlását, a víz minőségét, a táplálékhálózatokat és azt is, hogy milyen gyakran találkoznak egymással a potenciális gazdaszervezetek és a kórokozók.

Közel száz kutatás eredményeit vetették össze

A kutatást a Colorado Boulder Egyetem ökológusa és a Cary Institute of Ecosystem Studies kutatója készítette.

A folyóiratban megjelent tanulmányhoz a szakemberek közel száz korábbi kutatás eredményeit tekintették át. Arra keresték a választ, miért csökkenti az aszály egyes betegségek előfordulását, miközben más fertőzések számára kifejezetten kedvező körülményeket teremt.

Ez azért is fontos kérdés, mert a víz számos emberi fertőzés életciklusában szerepet játszik. A Cary Institute összefoglalója szerint az embereket megfertőző 437 ismert parazita közel 65 százaléka valamilyen módon függ a víztől.

A megmaradt vízforrások fertőzési gócpontokká válhatnak

Az egyik legfontosabb mechanizmus a zsúfoltság.

Ha egy tájban sorra kiszáradnak a tavak és más vízforrások, az állatok egyre kisebb területen kénytelenek osztozni a megmaradt vízen. Emiatt gyakrabban találkoznak egymással, ami megkönnyítheti bizonyos paraziták és kórokozók átadását.

Kelet-Afrikában például megfigyelték, hogy aszály idején a növényevő vadállatok és a háziállatok ugyanazokhoz a megmaradt itatóhelyekhez gyűlnek. Ez kedvezhet egyes bélférgek terjedésének.

Hasonló jelenséget figyeltek meg Kaliforniában is. A 2014-es súlyos szárazság idején a kutatók által vizsgált tavak zsugorodni kezdtek, a békák kisebb vízfelületekre koncentrálódtak, és bizonyos fertőzések gyakoribbá, illetve súlyosabbá váltak.

A szúnyogok is profitálhatnak a szárazságból

Különösen érdekes a szúnyogok esete. Első pillantásra azt gondolhatnánk, hogy az aszály számukra egyértelműen kedvezőtlen, hiszen lárváik fejlődéséhez vízre van szükség.

A kiszáradó táj azonban sekély, meleg és álló vízfelületeket hagyhat maga után, amelyek kifejezetten alkalmasak lehetnek a szaporodásukra. Eközben eltűnhetnek olyan ragadozók, amelyek normál körülmények között fogyasztják a szúnyoglárvákat.

Egy korábbi kísérletben az időszakosan kiszáradó vizes élőhelyek akár hússzor több szúnyogot termeltek, mint azok, amelyek folyamatosan vízzel borítottak maradtak.

Észak-Amerikában ráadásul összefüggést találtak a korábbi száraz időszakok és bizonyos szúnyogok által terjesztett betegségek későbbi megjelenése között.