Az áradások következményei – Természeti katasztrófa, egészségügyi vészhelyzet

Az áradás nemcsak házakat dönt romba – a testet is megtámadja. Egy nemzetközi kutatás, amely több mint 300 millió kórházi adatot elemzett nyolc árvízre hajlamos régióban, megdöbbentő következtetésekre jutott: egy jelentős áradás után átlagosan 26%-kal nőtt a kórházi kezelést igénylő megbetegedések száma, és ez a hatás akár hét hónapig is eltarthat.

A Monash Egyetem professzorai, Yuming Guo és Shanshan Li által vezetett kutatás a valaha készült egyik legátfogóbb vizsgálat ebben a témában – és komoly figyelmeztetést jelent az egészségügyi rendszerek számára világszerte.

A fertőzések melegágya: szennyezett víz és pangó pocsolyák

Az áradások nemcsak az infrastruktúrát teszik tönkre, hanem komolyan veszélyeztetik az ivóvíz minőségét is. A vízellátásba bekerülő szennyeződések és kórokozók emésztőrendszeri megbetegedésekhez vezethetnek, különösen olyan területeken, ahol nehézkes a tiszta vízhez való hozzáférés.

A hosszabb ideig megmaradó pangó vizek pedig ideális tenyészhelyet biztosítanak a szúnyogoknak, amelyek olyan fertőzéseket terjesztenek, mint a dengue-láz vagy a malária.

Nem csak fertőzés: a krónikus betegségek is fellángolnak

A tanulmány riasztó adatokat közöl: az árvízeket követően 61%-kal nőtt a cukorbetegség előfordulása, míg a mentális betegségek aránya 11%-kal emelkedett.

A kórházba kerülők nemcsak a balesetek áldozatai: az árvíz akadályozhatja az alapvető kezeléseket, mint a dialízis, kemoterápia vagy kontrollvizsgálatok. A lemaradt ellátás sokszor súlyos állapotromláshoz vezet.

Rossz higiénia, szűkös helyek: a fertőzések gyorsabban terjednek

A menedékhelyek túlzsúfoltsága, a rossz szellőzés és a korlátozott egészségügyi hozzáférés különösen veszélyezteti a légúti és bőrproblémákra hajlamos embereket. Az ideiglenes szállások gyakran nem biztosítanak megfelelő körülményeket a gyógyszeres kezelések folytatásához, ami krónikus betegeknél komoly következményekkel járhat.

A stressz szó szerint megbetegít

Az áradások utáni lelki trauma – otthon elvesztése, kényszerű költözés – nemcsak pszichésen, de fizikailag is meggyengíti az immunrendszert. Az alvászavar, a krónikus stressz és a pénzügyi nehézségek miatt sokan elhalasztják az orvosi vizsgálatokat, így a kisebb problémák könnyen komoly betegségekké válhatnak.

Kik a leginkább veszélyeztetettek?

• Idősek, akik mozgásukban korlátozottak, és gyakran krónikus kezelésekre szorulnak.

• Gyermekek, akik érzékenyebbek a környezeti hatásokra.

• Sűrűn lakott térségek lakói, ahol a fertőzések gyorsabban terjednek.

A kutatók szerint a nagy népsűrűség általánosan súlyosbítja a helyzetet – minden korosztályban.

A klímaváltozás hatásai csak rontanak a helyzeten

„A globális felmelegedés hatására az extrém csapadékos események és a tengerszint-emelkedés egyre gyakoribbá teszi az áradásokat” – figyelmeztetett Guo professzor. Ez a tendencia különösen azokban a régiókban okozhat válságot, ahol elavult az infrastruktúra vagy gyenge az egészségügyi rendszer.

A klímatudomány kulcsszerepe a jövőbeni egészségügyi kockázatok előrejelzésében

A klímatudomány lehetővé teszi, hogy modellezzük és előre jelezzük azokat a területeket, ahol a legnagyobb az árvíz és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi problémák kockázata. A csapadékmintázatok, a tengerszint emelkedése és a hőmérsékleti változások elemzésével a kutatók képesek régiónkénti kockázati térképeket készíteni.

Ezek az adatok segíthetnek:

• Az egészségügyi infrastruktúra tervezésében, különösen a kórházi férőhelyek és mobil egységek kapacitásának meghatározásában.

• A gyógyszer- és eszközkészletek stratégiai elhelyezésében.

• A prevenciós kampányok és korai figyelmeztető rendszerek kialakításában, amelyek időben figyelmeztetik a lakosságot és a döntéshozókat.

Minél pontosabban tudjuk, hol és mikor várható egy áradás, annál jobban felkészíthető az egészségügy – és ez emberéleteket menthet.

Mit lehet tenni?

Felkészülés az egészségügyi oldalról:

• Mobilklinikák felállítása és a gyógyszerkészletek feltöltése.

• Korai azonosítás a veszélyeztetett csoportokban.

• Biztonságos közlekedési utak biztosítása a mentők és betegszállítók számára.

Infrastruktúra-fejlesztés:

• Erősebb épületek, karbantartott utak és megbízható árvízvédelmi térképek.

• Tartalék áramforrások létfontosságú berendezésekhez (pl. dialízisgépek, oxigén).

Közösségi összefogás:

• Az egészségügyi hatóságoknak önkéntes csoportokkal és helyi vezetőkkel együttműködve kell fellépniük.

• Társadalmi egyenlőtlenségek kezelése – különösen a szegényebb térségekben – kulcsfontosságú a hatékony válaszlépésekhez.

Együtt lehetünk ellenállóbbak

Az áradásokat követő egészségügyi krízis nem elkerülhetetlen. Ha az érintett szereplők – az állami szervek, az egészségügyi dolgozók, a közösségek – összefognak, megelőzhető a kórházi túlterhelés és csökkenthető a halálozási arány.

A klímatudomány, az infrastruktúra-fejlesztés és az összehangolt közösségi fellépés kulcsfontosságú eszközök lehetnek abban, hogy felkészüljünk a jövő kihívásaira – és megvédjük az emberi életet a víz romboló erejével szemben.

A kutatás a Nature Water tudományos folyóiratban jelent meg.