Az Antarktisz a Föld legnagyobb sivataga, és nem a Szahara

Ha megkérdeznénk, melyik a Föld legnagyobb sivataga, a legtöbben valószínűleg a Szaharát említenék. A válasz azonban meglepő: bolygónk legnagyobb sivataga valójában az Antarktisz.

A félreértés oka, hogy a sivatagokról általában homokdűnék, perzselő napsütés és rendkívüli hőség jut az eszünkbe. A tudományos meghatározás azonban egészen mást vesz alapul. Egy területet akkor tekintenek sivatagnak, ha évente kevesebb mint 250 milliméter csapadék hullik rá. Az Antarktisz szinte teljes területe megfelel ennek a kritériumnak.

A sivatag nem a melegről szól

A sivatagokat valójában a szárazság határozza meg. A hőmérsékletnek nincs szerepe a besorolásban.

Az Antarktisz belső területein évente mindössze 25–50 milliméter csapadék hullik, ami még a sivatagi határérték ötödét sem éri el. Egyes területek annyira szárazak, hogy a kutatók szerint akár több millió éven keresztül sem kaptak számottevő csapadékot.

Miközben a Szahara a világ legnagyobb forró sivataga, az Antarktisz a legnagyobb sivatag minden kategóriát figyelembe véve.

Hogyan lehet sivatag egy jéggel borított kontinens?

A kérdés elsőre ellentmondásosnak tűnhet. Az Antarktiszt ugyanis csaknem teljes egészében jég borítja.

A magyarázat egyszerű: a jég nem a bőséges csapadék eredménye. A kontinensen rendkívül kevés hó esik, viszont az alacsony hőmérséklet miatt az évezredek alatt felhalmozódott hó nem olvad el.

A kontinens mintegy 98 százalékát jégtakaró fedi, amely átlagosan közel két kilométer vastag. Az itt található jég a világ édesvízkészletének mintegy 60 százalékát tartalmazza.

A világ legszárazabb helyei közül több is az Antarktiszon található

Az Antarktisz egyik legismertebb területe a McMurdo-szárazvölgyek rendszere.

Ezeken a vidékeken a rendkívül erős, úgynevezett katabatikus szelek folyamatosan elszállítják a havat, miközben a jég egy része közvetlenül vízgőzzé alakul. Ezt a folyamatot szublimációnak nevezik.

Egyes becslések szerint a szárazvölgyek bizonyos részein akár 14 millió éve sem hullott jelentős mennyiségű csapadék.

A klímaváltozás megváltoztathatja a kontinens arculatát

Bár az Antarktiszt ma a világ legnagyobb sivatagaként tartjuk számon, ez a jövőben megváltozhat.

Egy 2026-ban ismertetett kutatás szerint a globális felmelegedés miatt a kontinens egyes részein jelentősen növekedhet a csapadék mennyisége, ráadásul a hó helyett egyre gyakrabban eső formájában érkezhet a nedvesség.

Ez felgyorsíthatja a gleccserek visszahúzódását, gyengítheti a selfjégmezőket, és jelentősen átalakíthatja az antarktiszi ökoszisztémákat.

Miért fontos ez Magyarország számára?

Bár az Antarktisz több mint 14 ezer kilométerre található Magyarországtól, a kontinensen zajló folyamatok az egész bolygóra hatással vannak.

Az antarktiszi jégtakaró befolyásolja az óceáni áramlatokat, a tengerszint alakulását és a globális éghajlati rendszereket. A kutatók szerint a kontinens változásainak megértése kulcsfontosságú lehet a jövőbeli klímafolyamatok előrejelzésében.

Az Antarktisz története arra is emlékeztet, hogy a természetben sokszor a legmeglepőbb válaszok bizonyulnak helyesnek. A világ legnagyobb sivataga nem forró, nem homokos, és nem Afrikában található. Jéggel borított, rendkívül hideg, és a Föld déli sarkán helyezkedik el.