Az Amazonas végveszélyben – Szénmegkötőből szénkibocsátóvá válik?

Az Amazonas esőerdői kulcsfontosságú szerepet játszanak a Föld szén-dioxid-ciklusában. Az Amazonas régió szén-dioxid mérlege 2013 és 2022 között izgalmas összefüggésekre világít rá. Az MAAP (Monitoring of the Andean Amazon Project) legújabb jelentése bemutatja, hogyan változnak a szén-dioxid-kibocsátás és -megkötés folyamatai az erdő különböző területein. Az elemzés rávilágít, hogy az esőerdő megőrzése és a helyreállítási folyamatok kritikusak a globális klímavédelem szempontjából, mivel az Amazonas egyedülálló kapacitással bír a szén megkötésében.

A jelentés szerint az esőerdők szén-dioxid-egyensúlya folyamatosan változik, különböző hatásoknak kitéve. A legnagyobb szénveszteség főként az erdőirtásból, az erdőpusztulásból és az erdőtüzekből származik, amelyek évente több millió tonna szén-dioxidot juttatnak a légkörbe. Ezek a tevékenységek, elsősorban az agrár- és fakitermelési célú erdőirtás következményei, jelentős mértékben hozzájárulnak az Amazonas térségében tapasztalható szénveszteséghez. Ugyanakkor a regeneráció, vagyis a természetes erdőnövekedés révén a szén újra megkötődik a biomasszában, ám ez a folyamat sajnos nem elég gyors ahhoz, hogy ellensúlyozza a kibocsátást.

Mit mondanak a pontos adatok?

A legújabb, precíz adatok segítségével a szén-dioxid veszteséget és nyereséget 30 méteres felbontásban sikerült feltérképezni. A folyamat során olyan eszközöket alkalmaztak, mint műholdfelvételek, lézeres távérzékelés és a GEDI biomassatérkép. Az adatok szerint a vizsgált időszakban az Amazonas 64,7 millió tonna szén-dioxid nyereséget könyvelhetett el. Ez a nyereség azonban mindössze +0,1%-os növekedést jelent a teljes 56,8 milliárd tonna szén-dioxid mennyiségéhez képest, ami kicsiny puffert biztosít a régiónak.

Az egyes országok szintjén Brazília, Kolumbia, Suriname, Guyana és Francia Guyana számolhat be a legnagyobb szén-dioxid nyereségről. Ezzel szemben Bolívia, Venezuela, Peru és Ecuador a legnagyobb veszteséget szenvedték el. Az Amazonas egészét tekintve az erdőirtás miatt csökkenő szén-dioxid elnyelő képesség mellett a szekunder és primer erdők fontos szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében.

Az erdőírtás az egyik ok

Az erdőirtás fő okai közé tartozik az agrárium, az aranybányászat és az infrastruktúrafejlesztés, különösen az utak építése. Például a BR-319-es és a BR-163-as utak mentén jelentős szén-dioxid veszteséget tapasztaltak. Az erdők regenerációja viszont különösen azokban a területekben figyelhető meg, amelyek távol esnek az emberi beavatkozástól, mint például az északkeleti Amazonas háromhatár-vidékén.

Ezek a trendek aggasztó képet festenek az Amazonas jövőbeli szén-dioxid mérlegéről. A 2015-ös aszály utáni időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az Amazonas képes volt visszanyerni szén-dioxid elnyelő képességét, de a jövőbeli klímaváltozási események, például a 2024-es aszály, ismételten a szén-dioxid forrás irányába tolhatják a mérleget. Ahhoz, hogy az Amazonas megőrizze ökológiai integritását és szén-dioxid elnyelő képességét, elengedhetetlen a primer erdők védelme és a megfelelő erdőgazdálkodási gyakorlatok alkalmazása.

Összességében a jelentés hangsúlyozza, hogy az Amazonas megóvása kulcsfontosságú a klímaváltozás mérséklésében, mivel az esőerdő szén-dioxid-megkötő képességének megőrzése létfontosságú a globális szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásában. Az MAAP felhívja a figyelmet a hatékony természetvédelmi intézkedések és a fenntartható gazdálkodás szükségességére, hogy megőrizhessük az Amazonas szén-dioxid-megkötő képességét, ezzel hozzájárulva a klímaváltozás elleni harchoz.