Az állatok mozgására vonatkozó előrejelzések fontosabbak, mint valaha

A Föld élővilága állandó mozgásban van – madarak szelik át a kontinenseket, tengeri emlősök vándorolnak óceánokon át, rovarok porozzák be a növényeket, és szárazföldi emlősök kóborolnak erdőkön, mezőkön és városi zöldterületeken. Ez a mozgás nem csupán látványos jelenség – a természet szövetének elengedhetetlen alkotóeleme, amely biztosítja a biológiai sokféleséget, a tápláléklánc egyensúlyát, és végső soron az élet fenntartását a bolygón.

Miért fontos megjósolni, merre mennek az állatok?

A Swansea Egyetem, a CNRS Montpellier és a Dublini Egyetem kutatóinak közös vizsgálata új irányt mutat az állatok mozgásának kutatásában: a leíró megfigyelések helyett az előrejelzések felé fordulnak. A globális környezeti változások – mint az éghajlatváltozás, az élőhelyek pusztulása, a szennyezés és az urbanizáció – olyan gyors ütemben zajlanak, hogy a hagyományos megközelítések már nem elegendőek.

„Nem támaszkodhatunk pusztán korrelációkra. A modelleknek figyelembe kell venniük az állatok döntéshozatali mechanizmusait, biológiai és viselkedési alapelveit is” – hangsúlyozza Sara Gomez, a CNRS kutatója.

Technológia az állatok nyomában

Az állatok mozgásának nyomon követése ma már fejlett eszközökkel történik. A GPS nyakörvektől a műholdas jeladókon át a mozgásérzékelőkig – a kutatók évi milliárdnyi adatpontot gyűjtenek, amelyeket matematikai és statisztikai módszerekkel elemeznek.

Eddig ezek az adatok főként a múlt és jelen mozgásmintázatainak megértését szolgálták. Az új irány azonban a jövőbe tekint: képesek leszünk-e megjósolni, hogyan változik majd az állatok útvonala a környezeti változások tükrében?

Az ember szerepe a vadállatok mozgásában

A kutatás rávilágít, hogy az emberi tevékenységek – például az erdőirtás, a városok terjeszkedése, a fényszennyezés vagy az óceánok hőmérsékletének emelkedése – jelentősen befolyásolják az állatok mozgását. Ennek következtében olyan fajok útvonalai is megváltozhatnak, amelyek hosszú időn át kiszámítható mintákat követtek.

„Nem csak a természetes élőhelyeket kell tanulmányoznunk. Az ember által uralt környezetben zajló mozgások kulcsfontosságú információkat rejtenek arról, hogyan alkalmazkodnak az állatok az új realitásokhoz” – hangsúlyozza a kutatócsoport.

Vadgazdálkodás és megőrzés új alapokon

Dr. Holly English (University College Dublin) szerint ezek az előrejelzések a természetvédelem és a vadgazdálkodás új dimenzióit nyithatják meg. Például az újraforgatás (rewilding) és az áthelyezés (relocation) programjai az állatok természetes viselkedéséhez igazított, tudományosan megalapozott módon történhetnek meg.

Ezek az adatok lehetőséget adnak arra is, hogy a természetvédelmi intézkedések előre kiszámítható eredményekhez vezessenek – nemcsak reakcióként a problémákra, hanem proaktívan is.

Paradigmaváltás a tudományban

Luca Börger professzor, a tanulmány vezető szerzője szerint most érkezett el az idő egy valódi tudományos fordulóponthoz. „Egy prediktív – előrejelző – tudomány felé kell mozdulnunk, amely képes reagálni a bolygónk gyors átalakulásaira” – fogalmazott.

A cél, hogy ne csak leírjuk az állatok mozgását, hanem előre meg tudjuk jósolni, miként reagálnak a jövő környezeti kihívásaira. Ez nem csupán tudományos kérdés, hanem az élővilág és a bolygó jövőjének záloga is lehet.

Az állatok mozgásának előrejelzése nem csupán tudományos érdekesség, hanem elengedhetetlen eszköz a természetvédelem, a vadgazdálkodás és az ökológiai egyensúly fenntartásához. Ahogy a világ gyors ütemben változik, úgy kell a tudománynak is lépést tartania – és új eszközökkel, új szemlélettel válaszolnia az előttünk álló kihívásokra.

A teljes tanulmány a Journal of Animal Ecology folyóiratban jelent meg .