Az Airbnb lakások szigorúbb szabályozására lenne szükség

Az Airbnb, mint globális platform, a turisták és a helyi lakosok közötti kapcsolatot forradalmasította, de ezzel együtt számos környezetvédelmi és társadalmi problémát is magával hozott. Míg kezdetben az Airbnb egy fenntarthatóbb utazási módnak tűnt, -mivel a turisták már meglévő lakásokban szálltak meg a hotelek helyett, – a valóságban sok esetben épp ellenkező hatást váltott ki. A problémák Budapest esetében is jól megfigyelhetők, különösen Terézváros környékén.

Energiafogyasztás és hulladéktermelés

Az Airbnb által kínált ingatlanok általában rövid távú bérlemények, ami azt jelenti, hogy a vendégek átmenetileg használják azokat, így gyakran nagyobb energiafelhasználással járó tevékenységeket folytatnak. A szálláshelyekre nem vonatkoznak olyan szigorú szabályozások, mint a hotelekre, ezért az energiahatékonyság és a fenntartható működés nem minden esetben garantált​.

A folyamatosan cserélődő vendégek nagyobb víz-, elektromos áram- és fűtésfelhasználást eredményeznek, amely jelentősen növeli az ingatlanok karbonlábnyomát. A hulladéktermelés szintén egy kiemelkedő probléma. A turisták gyakran nem olyan figyelmesek a hulladékgazdálkodás terén, mint a helyiek. Sok vendég nem követi a helyi újrahasznosítási szabályokat, és több szemetet hagy maga után.

Túlfogyasztás és erőforrás-kizsákmányolás

Az Airbnb növekedése hozzájárult az „overtourism” jelenségéhez, amely során a városok infrastruktúrája és környezete nem képes lépést tartani a turisták áradatával. A nagyobb számú turisták miatt a helyi erőforrások – például víz, energia és építési anyagok – iránti kereslet nő, ami hosszú távon fenntarthatatlanná válik. Emellett a turisták gyakran olyan szolgáltatásokat igényelnek, melyek a helyi lakosok számára nem elsődlegesek, így a helyi gazdaság is torzul.

Az Airbnb által okozott kulturális és gazdasági változások nemcsak a helyi lakosok életminőségét rontják, hanem a helyi üzletek bezárásához is vezethetnek, mivel a turizmusra épülő vállalkozások veszik át a helyüket. Ironikus módon, míg az Airbnb „helyi élményt” ígér, a valóságban a turisták jelenléte éppen a helyi közösséget szorítja ki.

A helyi közösségek megzavarása és a lakhatási válság

Budapesten az Airbnb lakáskiadások a lakhatási válsághoz is hozzájárultak. A Terézvárosban a lakások több mint 30%-a üres, sok esetben azért, mert a tulajdonosok rövid távú bérbeadásokra tartják fent az ingatlanokat. Ez a helyi lakosok számára megfizethetetlen bérleti díjakat eredményezett, hiszen a turisták által generált kereslet magasabb árakat diktál. A helyi lakosok kiszorulnak saját közösségeikből, és a város szociális szerkezete megbomlik.

Egy barcelonai tanulmány kimutatta, hogy minden 100 új Airbnb listázás átlagosan 2,1%-os bérletidíj-növekedést okozott a környező negyedekben is. Ezzel szemben, amikor csökkentették az Airbnb-k számát, a hosszú távú bérleti díjak is csökkentek.

Több városban, például New Yorkban és Bostonban, hasonló hatások figyelhetők meg, ahol az Airbnb jelenléte általában megemelte a lakások árait.

Egy ausztrál tanulmány szerint a COVID-19 alatt, amikor az Airbnb-aktivitás jelentősen visszaesett, a 7,1%-kal csökkentek a hosszú távú bérleti árak az Airbnb által leginkább érintett területeken, mivel sok tulajdonos inkább hosszú távra adta ki a lakásait a stabilabb bevétel reményében.

Általánosságban elmondható, hogy az Airbnb korlátozása a kereslet átrendeződésével és a bérleti piac stabilizálódásával jár, különösen a nagyvárosi területeken, ahol a turizmus intenzíven érintette az ingatlanpiacot.

A mindenkori kormánynak prioritásként kéne kezelnie, hogy az Airnbn lakások kiadását szigorítsák, hiszen ezzel rengeteg lakás szabadulna fel, ami segítené az önálló lakással nem rendelkező fiatalokat és családokat, hogy megfizethető áron találjanak maguknak albérletet.

A turizmus környezeti lábnyoma

Egyes becslések szerint a turizmus által generált szén-dioxid-kibocsátás 8%-át a szálláshelyek okozzák, beleértve az Airbnb-ket is. Bár a turizmus fenntartásához szükséges infrastruktúra fontos gazdasági bevételi forrás, a környezeti hatások hosszú távon fenntarthatatlanok. A rövid távú bérbeadások miatt a helyi környezet, például parkok és zöldterületek is károsodnak, mivel a turisták nagyobb mértékben használják ezeket  és kevésbé figyelnek oda rájuk, mint a helyi lakosok.

Szabályozási hiányosságok

Az Airbnb szabályozatlansága lehetővé teszi, hogy szinte bárki felajánlhassa ingatlanját a platformon, ami a helyi gazdaságra és környezetre is negatív hatással van. Míg a hagyományos szállodák szigorú szabályozásoknak kell, hogy megfeleljenek – beleértve az energiahatékonysági normákat és az adófizetési kötelezettségeket –, az Airbnb ingatlanok gyakran mentesülnek ezek alól. Ez komoly versenyhátrányt jelent a szállodaipar számára, miközben növeli a helyi környezet terhelését​.

Összességében az Airbnb elterjedése jelentős környezetvédelmi kihívásokat jelent világszerte, így Budapesten is. A fenntartható turizmus felé történő elmozdulás érdekében fontos lenne a rövid távú lakáskiadások szigorúbb szabályozása, hogy a helyi közösségek és a környezet ne szenvedj nagyobb kárt.