Az aszály csendes következménye: az erdőtalaj egyre kevesebb nitrogént bocsát ki

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és hosszabb aszályok alakítják át az erdők működését. Egy friss kutatás kimutatta: amikor a talaj nedvességtartalma csökken, az erdőtalaj mikrobái kevesebb nitrogéngázt juttatnak a légkörbe. Elsőre ez akár pozitívnak is tűnhet, ám a jelenség valójában komoly következményekkel járhat az erdők egészségére és a globális nitrogénkörforgásra nézve.

Mit mutatnak a talajmelegítő kísérletek?

A kutatók évekig vizsgálták, hogyan reagál az erdőtalaj a felmelegedésre. A talaj fölé szerelt infrapanelek segítségével tartós hőterhelést idéztek elő, majd több százezer talajmintát elemeztek. A melegebb környezet önmagában nem növelte a nitrogénkibocsátást, ehelyett a kiszáradás hatása vált meghatározóvá.
Amint a talaj nedvessége visszaesett, a mikrobák aktivitása lelassult, és jelentősen csökkent a nitrogénformák kibocsátása.

Kevesebb kibocsátás = jobb helyzet? Nem egészen

Bár első pillantásra úgy tűnhet, hogy a kisebb nitrogénkibocsátás kedvező a légkör számára, a folyamatnak van egy kényes árnyoldala. A növények csak nedves talajból tudják hatékonyan felvenni a nitrogént. Ha a talaj kiszárad, a nitrogén ugyan ott maradhat a rendszerben, de a növények nem tudják hasznosítani.
Ez pedig lassabb növekedéshez, gyengébb erdőállományhoz és hosszú távú ökoszisztéma-változásokhoz vezethet.

Miért fontos ez a klímamodellek számára?

A kutatás egyik legnagyobb tanulsága, hogy a nitrogénkörforgást nem lehet pusztán a hőmérséklet alapján előrejelezni. A talajnedvesség legalább olyan meghatározó tényező. Ha a modellek figyelmen kívül hagyják a talaj kiszáradásának hatását, akkor tévesen becsülhetik meg a jövőbeli nitrogénkibocsátást és az erdők szénmegkötő képességét.

Egy kiszáradó világ következményei

A felmelegedéssel járó szárazság tehát több fronton is veszélyezteti az erdőket: nemcsak a növekedést lassítja, hanem az ökoszisztémák működését is átalakítja. A talaj egyre inkább elveszíti azt a képességét, hogy stabilan szabályozza a nitrogénkörforgást.
A jövő kutatásainak ezért elengedhetetlen feladata, hogy pontosabban megértsék a hő és a nedvesség együttes hatását, ez lesz a kulcs ahhoz, hogy előre jelezhessük, hogyan változnak erdeink a következő évtizedekben.