Aszály és extrém hőség sújtja Amerika legsérülékenyebb térségeit

A klímaváltozás hatásai nem minden közösséget egyformán érintenek. Egy új amerikai kutatás szerint az aszály és az extrém hőség együttes előfordulása gyakran éppen azokban a térségekben jelent nagyobb veszélyt, ahol a lakosság eleve komoly társadalmi és gazdasági nehézségekkel küzd.

A kutatók az Egyesült Államok megyéit vizsgálva azt találták, hogy a súlyos aszályos-hőhullámos időszakok elsősorban a déli, délkeleti és nyugati országrészekben koncentrálódnak. Számos érintett területen magas a szegénység, jelentős a mezőgazdaságban dolgozók aránya, vagy olyan egészségügyi és lakhatási problémák vannak jelen, amelyek tovább növelhetik az extrém időjárással szembeni sérülékenységet.

Amikor az aszály és a hőség egymást erősíti

Az aszály és a hőhullám önmagában is komoly problémát jelenthet, együttes megjelenésük azonban különösen veszélyes.

A kiszáradó talaj kevesebb vizet képes elpárologtatni, így gyengül a felszín természetes hűtőhatása. A magasabb hőmérséklet közben tovább gyorsítja a talaj vízvesztését. A két folyamat tehát képes egymást erősíteni.

Korábbi vizsgálatok szerint az aszállyal együtt jelentkező hőhullámok hosszabb hőterhelést okozhatnak, mint azok a forró időszakok, amelyekhez nem társul szárazság. A probléma a mezőgazdaságtól az egészségügyön át az energiaellátásig számos területre kiterjedhet.

Több mint két évtized adatait vizsgálták

A Texas A&M University és a University of California, Berkeley kutatói 2000 és 2021 között vizsgálták az Egyesült Államok 48 összefüggő államának adatait.

A heti aszályadatokat az amerikai Drought Monitor rendszeréből, a napi szélsőséges hőmérsékleti adatokat pedig a NOAA Climate Prediction Center adatbázisából szerezték. Ezután megyei szinten térképezték fel, milyen gyakran jelentkezett egyszerre aszály és az adott évszakhoz képest szokatlanul magas hőmérséklet.

Az eredmények jelentős regionális különbségeket tártak fel. A legsúlyosabban érintett területek elsősorban az Egyesült Államok déli, délkeleti és nyugati részén helyezkedtek el.

A mezőgazdasági térségek különösen kitettek

Az egyik legszembetűnőbb összefüggést a mezőgazdasági foglalkoztatottságnál találták.

Azokban a megyékben, ahol sokan dolgoznak mezőgazdaságban, bányászatban vagy más, jelentős szabadtéri munkavégzéssel járó ágazatokban, több kombinált hőség- és aszályos nap fordult elő. Enyhébb aszály idején ezekben a térségekben átlagosan körülbelül hat-nyolc ilyen nap jelentkezett nyaranta, míg a főként beltéri munkavégzésre épülő területeken négy-öt.

A különbség első látásra nem tűnik nagynak, egy mezőgazdasági dolgozó számára azonban néhány további extrém nap is komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.

A kutatásban vizsgált, magas szegénységi arányú megyék között a texasi Jim Hogg County évente átlagosan körülbelül 11,5 súlyos kombinált nappal emelkedett ki. Az arizonai Apache County esetében ez az érték megközelítette a 9,5 napot.

A szegénység mellé más problémák is társulhatnak

A kutatók egyik legfontosabb megállapítása szerint nem feltétlenül egyetlen társadalmi tényező határozza meg a sérülékenységet. A legnagyobb problémát több hátrány egyidejű jelenléte jelentheti.

Ilyen lehet például az alacsony jövedelem, a régi lakásállomány, az egészségbiztosítás hiánya, az alacsonyabb iskolai végzettség, az idősebb lakosság nagyobb aránya vagy az elektromos orvosi eszközöktől való függőség.

A régi lakóépületek például önmagukban országos szinten nem mutattak erős kapcsolatot a súlyos kombinált hőség és aszály előfordulásával. Amikor azonban a régi lakások magas szegénységgel, rosszabb egészségügyi hozzáféréssel vagy más hátrányokkal párosultak, már a leginkább veszélyeztetett térségek rajzolódtak ki.