Árvizek utáni rejtett veszélyek: Alapvető biztonsági intézkedések

Bár az árvizek visszahúzódtak, a nyomukban maradt veszélyek továbbra is komoly fenyegetést jelentenek. Orbán Viktor miniszterelnök optimizmussal nyilatkozott a Duna árvizének apadásáról, ám a lappangó veszélyek azonban éber figyelmet követelnek a lakosságtól és a hatóságoktól egyaránt, különösen a fertőtlenítés és az élelmiszerbiztonság terén.

Homokzsákok biztonsága

Az árvíz beszennyezte a homokzsákokat, így azok gondos kezelése létfontosságú. Azon zsákok esetében amelyek nem kerültek víz alá, a megszáradt homok felhasználható építkezésre, de semmiképpen sem játszótéren történő alkalmazásra, mivel tele lehetnek kórokozókkal. A szennyvízzel biztosan átitatott homokzsákok esetében a zsákok veszélyes hulladékként kezelendők, a homokot pedig szemétlerakóban lehet szétteríteni.

Élelmiszerbiztonság az árvíz után

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) iránymutatást adott ki az árvíz utáni élelmiszer-kezelésre vonatkozóan:

1. Gondos tisztítás: Az árvíz által érintett konyhákat és raktárhelyiségeket az újrafelhasználás előtt fertőtleníteni kell.

2. Az edények fertőtlenítése: Minden konyhai eszközt meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell; amelyeket nem lehet, azokat ki kell dobni.

3. Élelmiszercsomagolás értékelése: A vízzáró csomagolásban lévő élelmiszerek külső fertőtlenítés után fogyaszthatók. A papír vagy sérült csomagolású élelmiszereket ki kell dobni.

4. Kertészeti óvatosság: Az elárasztott kertekből származó zöldségek és gyümölcsök fertőzési kockázatot jelentenek. Csak olyan termékeket fogyasszon, amelyek legalább két héttel az árvíz után, alapos tisztítás és hámozás után érnek.

Kórokozók okozta egészségügyi kockázatok

Bánhegyi Péter a Caola Zrt. munkatársa az árvizek kórokozóinak súlyos egészségügyi kockázataira hívta fel a figyelmet. Ezek a kórokozók életveszélyes állapotokat okozhatnak, különösen a csecsemők és az idősek esetében, ezért a felületek szakszerű fertőtlenítését javasolja.

További közbiztonsági ajánlások

Az árvíz utáni veszélyek elleni védelem érdekében a következő intézkedések javasoltak:

1. Szárítás és szellőztetés: Az érintett területek alapos kiszárításával és szellőztetésével előzze meg a penészgombásodást.

2. Tisztítás és fertőtlenítés: A szennyezett területeken és a háztartási cikkeknél használjon aktív oxigéntartalmú szereket és kombinált hatóanyagú fertőtlenítőszereket.

3. Személyi védőfelszerelés: A mentésben dolgozóknak védőruházatot és kézfertőtlenítő szereket kell használniuk.

4. Rendszeres kézmosás: Fertőtlenítő hatású folyékony szappant kell használni a szennyezett zónák elhagyásakor.

5. Rovarirtás: Használjon piretroid rovarirtó szereket a rovarpopulációk kezelésére a beltéri és kültéri helyiségekben.

6. Kerti fertőtlenítés: Csak bizonyos lakóterületek esetében van szükség talajfertőtlenítésre, amelyet klórmésszel kell elvégezni.

7. Kézfertőtlenítés: Az árvíz után a kézfertőtlenítés különösen fontos, hogy megelőzzük a fertőzések terjedését, főleg ha helyreállítási munkálatokat végeztünk. Bármilyen, közforgalomban kapható és az NNGYK által engedélyezett kézfertőtlenítő szer megfelelő erre a célra. Ha a kéz láthatóan szennyezett, előnyösebb fertőtlenítő hatású folyékony szappant használni. Amennyiben nincs hozzáférhető víz és a kézen nincs látható szennyeződés, más kézfertőtlenítő szerek is hatékonyak. Fontos, hogy mindig betartsuk a kézfertőtlenítőszer használati utasításában megadott időtartamot, ami általában 0,5-1 perc.

Ivóvíz

Az árvízzel elöntött területeken a magánkutak vize nem alkalmas ivásra vagy háztartási célokra. Az ivóvízszolgáltatók folyamatosan ellenőrzik a víz minőségét. A vezetékes víz biztonságos, amíg a hatóság nem ad ki figyelmeztetést (pl. forralási utasítást). Az árvízzel érintett vízművek emelt klórszintet alkalmazhatnak, ami átmeneti íz- és szagproblémákat okozhat. Ha vízkimaradás vagy nyomáscsökkenés történik, jelezzék az önkormányzatnak, és a vizet forralják fel. A csecsemőknek és kisgyermekeknek palackozott víz javasolt. A kutakat fertőtleníteni kell az árvíz után.

Ásott kút fertőtlenítése: Minden köbméter vízhez 100 ml Na-hipoklorit vagy 200 ml Hypo-oldat szükséges. A keveréket a kút belső falára kell önteni, majd 24 óráig állni hagyni. Ezután a vizet ki kell szivattyúzni. Ha van klórszag, a fertőtlenítés sikeres, ha nincs, ismételjük meg kétszeres mennyiséggel.

Fúrt kút fertőtlenítése: 300 ml Na-hipokloritot vagy 600 ml Hypo-oldatot öntsünk az anyacsőbe, járassuk a szivattyút, majd ismételjük meg a folyamatot. 24 óra után szivattyúzzuk a vizet, amíg a klórszag el nem tűnik.

A Nemzeti Közegészségügyi és Orvosi Központ (NCHR) szerint az árvízzel kapcsolatos fertőzések többsége a takarítási fázisban fordul elő. A védőruházat elengedhetetlen, és csak a Nemzeti Népegészségügyi Központ által jóváhagyott fertőtlenítőszereket szabad használni.

Az árvíz visszahúzódásával kezdődik a második forduló, valójában az igazi kihívás a helyreállítás, takarítás. Fenti iránymutatások betartásával a közösségek megvédhetik magukat az árvizek után felbukkanó rejtett veszélyektől, biztosítva a biztonságosabb és egészségesebb helyreállítási időszakot.

Video összefoglaló a pusztításról