A világ folyóiban kimutatott antibiotikumok súlyos ökológiai válságot jeleznek

Egyre több tanulmány világít rá arra, hogy a modern életmód nemcsak az óceánokat és a levegőt, hanem a folyóvizeket is szennyezi – méghozzá olyan anyagokkal, amelyekről eddig keveset beszéltünk. A McGill Egyetem legfrissebb kutatása szerint évente mintegy 8500 tonna emberi fogyasztásra szánt antibiotikum kerül a világ folyóiba, veszélyeztetve az élővilágot és az emberi egészséget egyaránt.

Hogyan kerülnek az antibiotikumok a folyóvizekbe?

Bár a szennyvízkezelő rendszereket éppen azért fejlesztették ki, hogy megszűrjék a háztartási, ipari és egészségügyi szennyeződéseket, az antibiotikumokkal nem tudnak hatékonyan megbirkózni. Kórházak, háztartások és gyógyszergyárak szennyvizein keresztül láthatatlan antibiotikum-maradványok jutnak a természetes vizekbe, ahol hosszú időn keresztül megmaradnak.

„Ezek az anyagok ugyan rendkívül alacsony koncentrációban vannak jelen, de a folyamatos és hosszú távú kitettség jelentős kockázatot jelenthet mind az élővilágra, mind az emberek egészségére nézve” – figyelmeztet Heloisa Ehalt Macedo, a kutatás vezetője.

Mit okoznak ezek a maradványok?

Az antibiotikum-maradványok megzavarják a természetes mikrobális közösségek egyensúlyát, elősegítik az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulását, és hosszú távon károsítják a vízi élővilágot. A halak, algák és mikrobák mind érintettek, de az emberi egészségre is közvetett veszélyt jelent, hogy ezek a szermaradványok a táplálékláncba kerülhetnek.

Amoxicillin: a fő szennyező

A vizsgálat szerint a legismertebb szennyező az amoxicillin, amely világszerte az egyik leggyakrabban felírt antibiotikum. A kutatók 877 folyószakaszt vizsgáltak meg, és az eredmények azt mutatják, hogy különösen Délkelet-Ázsia van kitéve ennek a szennyezésnek, ahol a növekvő gyógyszerhasználatot nem követi le a szennyvíztisztítás fejlesztése.

A mezőgazdaság és a gyógyszergyártás hatása felülvizsgálatra szorul

Érdekes módon a kutatás nem vette figyelembe a mezőgazdasági antibiotikum-használatot és a gyógyszergyárak közvetlen kibocsátását, pedig ezek tovább súlyosbíthatják a helyzetet. Jim Nicell, a McGill Egyetem környezetmérnöki professzora szerint így is drámai a helyzet: „Csak az emberi fogyasztásból eredő szennyezés is kritikus probléma. Ha hozzávesszük az állattenyésztés és az ipar kibocsátásait, a valós kockázat még súlyosabb.”

Hol a legrosszabb a helyzet?

A leginkább érintett országok India, Kína és Pakisztán, amelyek együttesen a világ legszennyezettebb folyóinak 47%-át adják. A tanulmány szerint 750 millió ember él ezeknek a folyóknak a közelében, ahol az antibiotikum-szennyezés mértéke különösen magas.

Mi lehet a megoldás?

A kutatók két kulcslépést emelnek ki:

1. Folyamatos monitoring: Fontos lenne azonosítani a legszennyezettebb területeket, hogy célzott beavatkozások történhessenek.

2. Szennyvízkezelő rendszerek fejlesztése: Különösen az alacsony jövedelmű régiókban lenne sürgető a szennyvíztisztítás modernizálása, hogy hatékonyabban szűrjék ki az antibiotikumokat és más gyógyszer-maradványokat.

Nem az antibiotikumok ellen, hanem a környezetért

A kutatók hangsúlyozzák: a tanulmány nem az antibiotikumok használata ellen szólal fel, hiszen azok továbbra is elengedhetetlenek az orvosi kezelésekben. A cél sokkal inkább az, hogy a használatuk környezeti hatásaira hívják fel a figyelmet, és megoldásokat találjanak a szennyezés mérséklésére.

Ha nem történik változás, a folyóink továbbra is rejtett veszélyforrást jelentenek majd az élővilágra és az emberiségre egyaránt. A megoldás globális összefogást, szabályozást és technológiai fejlesztést igényel, hogy ne csak mi, hanem a jövő generációi is tiszta vizekben gyönyörködhessenek.

Forrás: A tanulmány a PNAS Nexus tudományos folyóiratban jelent meg.