Amikor az asztalon nincs elég étel, de a szív is megsérül: így hat az éhezés a testre és a lélekre

Az élelemhez való hozzáférés nemcsak szociális, hanem egészségügyi kérdés is. Az Earth.com által ismertetett kutatás szerint az élelmezési bizonytalanság – vagyis amikor egy család nem tudja biztosan, hogy másnap lesz-e mit ennie – önálló kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

A test ugyanis nemcsak a táplálék hiányát szenvedi meg, hanem a tartós stresszt is, amit az állandó bizonytalanság okoz. Ez a kettős hatás – a biológiai hiány és a pszichés terhelés – hosszú távon gyulladást, magas vérnyomást, inzulinrezisztenciát és érrendszeri károsodást idézhet elő.

A szegénység és stressz ördögi köre

Az élelmezési bizonytalanság nem csupán az étel mennyiségéről szól, hanem az étkezés minőségéről is. Azok, akik anyagi nehézségekkel küzdenek, gyakran olcsó, tápanyagszegény ételeket választanak – túl sok szénhidrátot, zsírt és sót, miközben kevés friss zöldséghez, gyümölcshöz és fehérjéhez jutnak.
Ez az étrend közvetlenül hozzájárul a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, de az állandó stressz – „vajon lesz-e elég étel a gyereknek holnap?” – szintén rombolja a szervezetet.

A krónikus stressz hatására a szervezet kortizolt termel, ami hosszú távon felborítja az anyagcserét és növeli a gyulladásszintet. Ez magyarázza, miért nagyobb a szívbetegségek, sőt a korai halálozás kockázata azoknál, akik tartósan élelmezési bizonytalanságban élnek.

Az anyák és a gyermekek különösen veszélyeztetettek

A családos nők – különösen az egyedülálló anyák – esetében a probléma sokszor még súlyosabb. Ők gyakran lemondanak saját étkezésükről, hogy a gyerekeknek jusson, így a szervezetük tartós tápanyaghiányos állapotba kerül.
Ez nemcsak a fizikai egészséget, hanem a lelkiállapotot is befolyásolja: a bűntudat, a szorongás és a kimerültség együtt jár a bizonytalansággal.

A kutatások szerint a gyermekkorban átélt éhezés élethosszig tartó hatásokat okozhat: lassabb fejlődés, fokozott stresszreakciók és a felnőttkori szívbetegségek nagyobb valószínűsége.

A megoldás: biztonság, közösség, tudatosság

A probléma nem csupán egyéni felelősség. A közösségi, önkormányzati és állami szinten működő programok – például élelmiszerbankok, iskolai étkeztetés, közösségi konyhák – kulcsfontosságúak.
De az is sokat számít, ha családon belül tudatosabban tervezzük a bevásárlást, csökkentjük az élelmiszer-pazarlást, és egészségesebb, egyszerű alapanyagokból főzünk.

A biztonságos élelmiszerhez való hozzáférés nem luxus, hanem alapvető emberi jog. Ha egy társadalom biztosítja, hogy minden gyermek és felnőtt jóllakjon, azzal nemcsak a szegénységet, hanem a betegségeket is visszaszorítja.

Fotó: AI