Amikor az algaszőnyeg a tengerből a partra sodródik

A Sargassum akkor tölti be természetes szerepét, amikor az óceán felszínén lebeg. Ilyenkor élőhelyet ad halaknak, teknősöknek, rákoknak és sok apró szervezetnek. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb mennyiségben sodródik a partokra. Ebben szerepet játszik a tenger melegedése, a tápanyagban gazdag feláramlások és az erős szelek kombinációja.

Amikor a hatalmas algatömeg a parton reked, teljesen másként viselkedik. A gyors rothadás erős, kellemetlen szagú gázokat bocsát ki. Ezek irritálhatják a szemet és a légutakat, és egészségügyi problémákat okozhatnak a part közelében élőknek. A vízben oxigénhiányt idéznek elő, ami károsítja a korallokat, a tengeri füves területeket és más part menti élőhelyeket is.

Mi áll a megváltozott algaterjedés mögött?

Korábban azt gondolták, hogy a növekvő tápanyagterhelés, főként a folyók által a tengerbe juttatott szennyezés okozza a Sargassum gyors növekedését. A legújabb kutatások azonban mást mutatnak. A tenger fenekéről érkező feláramlások foszforban gazdag vizet hoznak a felszín közelébe. Ezek a vizek nitrogént megkötni képes baktériumokat is tartalmaznak, amelyek tovább gyorsítják az algák növekedését.

Közben a Sargasso-tengerben kevesebb Sargassum található, mint korábban. Ez arra utal, hogy az algák eloszlása teljesen átalakult. A melegedő óceán és az áramlási rendszerek módosulása miatt most sokkal több algatömeg halmozódik fel a trópusi és szubtrópusi övezetekben. Innen gyakran sodródnak a partokra, ahol már károkat okoznak.

Miért jelent nagy gondot a partokra érkező algatömeg?

A parton felgyülemlő Sargassum több szinten okoz problémát. A rothadás bűze rontja az életminőséget, és visszaveti a turizmust. A tömeges felhalmozódás gazdasági károkat okoz a tengerparti közösségeknek, különösen ott, ahol az idegenforgalom a fő bevételi forrás.

A vízben lebegő algaszőnyegek elzárják a fényt a koralloktól és más élőlényektől. Oxigénhiányt okoznak, és ez tömeges pusztuláshoz vezethet. A halászat, a part menti vállalkozások és a helyi ökoszisztémák egyaránt sérülékenyebbé válnak.

A jelenség azért különösen aggasztó, mert a Sargassum növekedését előidéző tényezők erősödnek. A melegedő tengerek és a feláramlások gyakorisága azt jelzi, hogy a probléma a jövőben várhatóan gyakoribb és súlyosabb lesz.

Mi segíthet a megoldásban?

A kutatók szerint a legfontosabb lépés az előrejelzés javítása. Ha pontosan követhető, hogy mekkora algatömeg tart a partok felé, a közösségek időben felkészülhetnek. Egyre több projekt vizsgálja azt is, hogyan lehetne a Sargassumot hasznosítani. Készülhet belőle biogáz, talajjavító anyag vagy akár építőanyag. Ehhez azonban először kezelni kell a toxikus összetevőket.

A hosszú távú megoldás mégis a kiváltó okok kezelése. A tengerek terhelésének csökkentése és a klímaváltozás lassítása nélkül a jelenség csak tovább erősödik. A Sargassum ma már nemcsak környezeti kérdés, hanem társadalmi és gazdasági kihívás is.