Műanyagkrízis – 4 dolog, ami biztos nem fogja megoldani

A műanyagkrízis világszerte egyre nagyobb problémát jelent, és sokszor halljuk, hogy az újrahasznosítás jelenti a megoldást. Azonban hamis illúzió azt hinni, hogy ha továbbra is jellemzően az újrahasznosításra hagyatkozunk, akkor megoldódik a probléma. Az igazi megoldás az lenne, ha véget vetnénk a túltermelésnek és a túlfogyasztásnak.

1.Biológiailag lebomló anyagok

Az úgynevezett biológiailag lebomló műanyagok népszerűsítése sok esetben hamis biztonságérzetet kelt. Bár ezek az anyagok elméletben lebomlanak, valójában sokuk csak speciális ipari körülmények között bomlik le, amelyek nem állnak rendelkezésre a legtöbb hulladéklerakóban vagy épp a természetben. Ezenkívül, ha nem megfelelően kezelik őket, akkor ezek a műanyagok is ugyanúgy mikroműanyaggá válhatnak, mint hagyományos társaik.

2. Szemétszedő akciók

A hulladékgyűjtő akciók általában jó szándék által vezérelt kezdeményezések, melyeket tengerpartokon, folyókon, erdőkben és parkokban szerveznek. Rövid távon valóban látványos eredményeket lehet velük elérni. Az egyik legismertebb nemzetközi hulladékgyűjtő kezdeményezés a „The Ocean Cleanup” nonprofit szervezet nevéhez fűződik. Ők olyan technológiát fejlesztettek ki, amely a tengeri áramlatok segítségével próbálja összegyűjteni a hulladékot az óceánokból. Ez a módszer azonban már sok kritikát kapott, mert csupán a szennyezés tüneteit kezeli, miközben nem állítja meg a cégeket abban, hogy továbbra is műanyaghulladékot termeljenek. Egyértelmű jel, hogy a szemétszedő akciókat gyakran a leginkább felelős cégek finanszírozzák, akik ezzel próbálnak zöld imidzsüket javítani. A “The Ocean Cleanup” kezdeményezést például a Coca-Cola támogatja.

Azonban a műanyaggyártás visszaszorítása nélkül a hulladékgyűjtő programok és szemétszedő akciók nem képesek versenyezni a környezetbe kerülő műanyag mennyiségével. Nagyon nagy szükség van ezekre az akciókra, azonban amikor évente diadalmasan számolnak be a szemétszedési akciók végén arról, hogy egyre több szemetet sikerült összeszedni, ne feledkezzünk meg aról, hogy a siker csak átmeneti.

3. Műanyag újrahasznosítás

A harmadik álmegoldás a műanyag újrahasznosításának hirdetése mint fő megoldási stratégia, ugyancsak nem megoldás a műanyagkrízis problémájára. Bár az újrahasznosítás elviekben csökkentheti a hulladék mennyiségét, a valóságban az újrahasznosított műanyagok piaca korlátozott, és sok újrahasznosított anyag végül szemétlerakókba kerül. Az újrahasznosítás költséges folyamat, és a minőségi veszteségek miatt nem mindig gazdaságos. Az újrahasznosítás önmagában nem képes lépést tartani a műanyaggyártás folyamatos növekedésével. A mérleg nyelve sajnos még ezzel a módszerrel is a túltermelés felé billen.

4. A műanyagkrízis a felelősség fogyasztókra történő áthárításával  sem oldódik meg

Negyedik és egyben utolsó álmegoldás az, hogy a felelősséget kizárólag a fogyasztókra hárítják. Bár az egyéni erőfeszítések fontosak, a probléma gyökerét nem oldják meg. A vállalatoknak és a kormányoknak sokkal nagyobb szerepük van a műanyagkrízis kezelésében, mint az egyes fogyasztóknak. A vállalatoknak kevesebb műanyag csomagolást kellene használniuk, míg a kormányoknak szigorúbb szabályozásokat és ösztönzőket kellene bevezetniük a műanyaghasználat csökkentése érdekében.

A műanyagkrízis megoldása tehát nem az álmegoldásokban rejlik. Az igazi megoldás a fogyasztási szokások és a gyártási folyamatok alapvető változtatásában van. Kevesebb műanyag előállítása és használata, valamint a fenntartható alternatívák keresése az, ami igazán csökkentheti a környezetterhelést. A vállalatoknak és a kormányoknak aktívan kell részt venniük ebben a folyamatban, nemcsak a szabályozások bevezetésével, hanem az innováció és a fenntartható megoldások támogatásával is. Továbbá a fogyasztók megfelelő oktatása is elengedhetetlen, de hangsúlyosan magát a gyártást kellene csökkenteni. Csak így érhetjük el, hogy hosszú távon fenntarthatóbb és tisztább világban élhessünk.