Akusztikus csapda: Miért gondolják a bálnák, hogy a műanyag szatyor táplálék?

Az óceán mélyének sötét vizeiben a bálnák bonyolult navigációs rendszereikre támaszkodnak, hogy táplálékot találjanak. A közelmúltban azonban egy új tanulmány rávilágított arra, hogy a műanyagszennyezés súlyosan befolyásolja ezeket az állatokat, mivel a bálnák akusztikus érzékelése alapján összetévesztik a műanyagot a prédával.

A bálnák navigációs rendszere és a hanghullámok szerepe

A bálnák echolokációval, azaz visszavert hanghullámok alapján érzékelik a környezetüket. Amikor ezek az állatok kibocsátják a hangjaikat, azok visszaverődnek a vízben lévő tárgyakról, információt adva a tárgy méretéről és alakjáról. Azonban egy kutatás szerint a mélyben lebegő műanyag zacskók és törmelékek kísértetiesen hasonló hangokat adnak vissza, mint a bálnák kedvelt tápláléka, a tintahal.

A bálnák összetévesztik a műanyagot a prédával

A tanulmány szerzői, arra világítottak rá, hogy a bálnák akusztikus rendszerének „félrevezetésében” a műanyag különböző tulajdonságai játszanak szerepet. A különféle műanyagok, beleértve a bevásárlószatyrokat és a léggömböket, a bálnák számára ehetőnek tűnhetnek a hangjuk alapján. Az észak-karolinai partokról gyűjtött műanyagokat tesztelve a kutatók arra jutottak, hogy a bálnák gyakran a hasonló hanghullámok miatt összetévesztik a műanyagot a táplálékkal.

Műanyagszennyezés: új kihívás a bálnáknak

Bár a bálnák akusztikus táplálékkereső rendszere 25 millió éve tökéletesedik, a műanyagszennyezés új problémát jelent.

A kutatócsoport különböző, elpusztult bálnák gyomrában gyakran megtalálható műanyag tárgyakat gyűjtött össze, például bevásárlószatyrokat, köteleket, palackokat és léggömböket az észak-karolinai Beaufort és Atlantic Beach strandjain. Ezeket a tárgyakat víz alatt felfüggesztették, majd szonár-transzponderes teszteket végeztek rajtuk. A kutatók különböző szonár-frekvenciákon végeztek akusztikus vizsgálatokat, hogy lefedjék azokat a tartományokat, amelyekben a mélytengeri búvár bálnák „kattintásai” előfordulnak. Összehasonlításképpen valódi tintahalak és tintahalak csőrdarabjainak hangjait is rögzítették, hogy megvizsgálják a hasonlóságot.

Az eredmények egyszerre voltak riasztóak és meglepőek. A műanyag törmelékek, különösen a műanyag fóliák, szinte mindig úgy hangzottak, mintha élelem lennének. Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért találnak ilyen anyagokat gyakran az elhunyt bálnák gyomrában.

Megoldások és javaslatok

A kutató csoport figyelmeztet, hogy a műanyagok újratervezését kell fontolóra venni, hogy ne bocsássanak ki olyan hangokat, amelyek megtéveszthetik a tengeri állatokat. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ennek megvalósítása komoly mérlegelést igényel, mivel a megoldások további kockázatokat rejthetnek magukban.

Ha például a halászhálók és damilok „akusztikailag láthatatlanná” válnának, az növelhetné a bálnák belegabalyodásának esélyét, mivel nem tudnák időben érzékelni és elkerülni ezeket a veszélyes akadályokat.

Ebben az úttörő kutatásban Merrill a NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal), az NC State University és az UNC-Chapel Hill szomszédos tengeri laboratóriumainak tudósaival működött együtt.

Hatás a természetvédelemre

A kutatás eredményei jelentős hatással lehetnek a bálnák védelmére irányuló tengeri stratégiákra. A hagyományos megközelítések eddig elsősorban arra összpontosítottak, hogy csökkentsék az óceánba kerülő műanyag mennyiségét, ami létfontosságú a tengeri ökoszisztémák fenntartása érdekében.

Azonban a felismerés, miszerint a műanyag akusztikailag hasonlíthat a bálnák zsákmányára, új kihívást jelent. Ennek kezelése innovatív megoldásokat igényelhet a gyártási szektorban, például olyan anyagok fejlesztését, amelyek akusztikus jeleket bocsátanak ki, de nem jelentenek lenyelési kockázatot a tengeri élőlények számára.

Egy ilyen multidiszciplináris együttműködés a természetvédők és anyagkutatók között utat nyithat új stratégiák előtt e csodálatos tengeri lények megóvására.

A műanyagszennyezés válságának kezelése

A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy sürgős intézkedések szükségesek a műanyagszennyezés elleni küzdelemhez. Fontos csökkentenünk a káros műanyagokra való támaszkodást, és előmozdítanunk a biztonságosabb alternatívák fejlesztését, hogy megvédhessük a tengeri ökoszisztémákat.