Afrika szavannái több millió évvel idősebbek lehetnek, mint gondoltuk

Az afrikai szavanna ma a világ egyik legismertebb tájtípusa: hatalmas füves területek, elszórtan álló fák és bokrok, valamint nagy növényevő állatcsordák jellemzik. Kialakulását sokáig nagyjából 10 millió évvel ezelőttre tették, amikor a meleg és száraz környezethez jól alkalmazkodó füvek egyre nagyobb területeket hódítottak meg.

Egy új kutatás azonban jelentősen átírhatja ezt a történetet. A tudósok az Atlanti-óceán fenekén felhalmozódott üledékeket elemezve arra jutottak, hogy Északnyugat-Afrika erdőségei már körülbelül 15 millió évvel ezelőtt elkezdtek nyílt, füves tájakká alakulni.

A legmeglepőbb pedig az, hogy az első ilyen füves ökoszisztémákat nem azok a fűfélék uralták, amelyek napjaink afrikai szavannáit meghatározzák.

Az óceán fenekén maradt fenn Afrika története

A több millió éves afrikai tájak rekonstruálása nem egyszerű feladat. A szárazföldi üledékes emlékek sok helyen hiányosak, ezért a kutatók ezúttal az Atlanti-óceán fenekén keresték a választ.

A növények leveleit vékony viaszréteg borítja, amely segít csökkenteni a vízveszteséget. Ezeknek a viaszoknak apró részecskéi a porral együtt a levegőbe kerülhetnek, majd a szél több száz kilométerre, akár az óceán fölé is elszállíthatja őket.

A kutatók az Afrika nyugati partjainak térségéből származó fúrómagokat vizsgálták. Az üledékekben fennmaradt növényi viaszok kémiai összetétele lehetővé tette, hogy több millió év távlatából következtessenek arra, milyen növényzet borította egykor Északnyugat-Afrikát.

Körülbelül 15 millió éve kezdett eltűnni a zárt növényzet

Az eredmények szerint 16 és 14 millió évvel ezelőtt látványos változás következett be.

A korábban fákkal és cserjékkel borított területeken egyre nagyobb szerephez jutottak a füvek és más alacsony növények. Körülbelül 15 millió évvel ezelőttre a növényi viaszok összetétele már egyértelműen nyitottabb tájra utalt.

Ez azért fontos, mert a korábbi vizsgálatok alapján Északnyugat-Afrika füves tájainak jelentős kialakulását nagyjából 10 millió évvel ezelőttre tették.

Az új eredmények tehát mintegy ötmillió évvel korábbra helyezik a térség nagy léptékű megnyílását.

Nem a mai szavannák füvei teremtették meg a nyílt tájat

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye azonban nem egyszerűen az új dátum.

Napjaink trópusi és szubtrópusi szavannáin rendkívül fontosak az úgynevezett C4-es növények. Ezek speciális fotoszintézisüknek köszönhetően különösen jól teljesítenek meleg, erős napsugárzásnak kitett és gyakran vízhiányos környezetben.

A kutatók azonban azt találták, hogy a 15 millió évvel ezelőtti északnyugat-afrikai füves területeket még főként C3-as növények alkották.

Ez azt jelenti, hogy Afrika tája már jóval azelőtt megnyílt, hogy a modern szavannákra jellemző C4-es füvek uralkodóvá váltak volna.

Másképpen fogalmazva: nem egyszerűen az történt, hogy az erdőket felváltotta a ma ismert szavanna. Először egy ma már szinte párhuzam nélküli C3-as füves ökoszisztéma alakult ki, és ezt csak később váltotta fel a C4-es növények által dominált szavanna.