A világ legrégebbi ábécéjét találták meg Szíriában

Az emberiség írástörténetét újraírhatja egy nemrégiben tett régészeti felfedezés Szíriában. Az amerikai John Hopkins Egyetem régésze, Glenn Schwartz és csapata az Umm el-Marra nevű ősi városban bukkant rá olyan agyaghengerekre, amelyek a világ legrégebbi, ábécés írására utalnak. Az agyagtárgyakon lévő jelek 2400 körüliek, ezzel körülbelül 500 évvel megelőzik az eddig ismert legkorábbi ábécés írásokat.

Az Ábécé Megjelenése

Az ábécés írás megjelenése az emberi kommunikáció egyik legforradalmibb újítása volt. Az ábécék lehetővé tették, hogy az írás ne csak az elit privilégiuma legyen, hanem szélesebb rétegek számára is hozzáférhetővé váljon. Az ábécékben a betűk hangokat jelölnek, szemben az olyan piktográf rendszerekkel, mint az egyiptomi hieroglifák vagy a mezopotámiai ékírás, amelyek szavakat, fogalmakat vagy tárgyakat ábrázoltak.

„Az ábécés írás forradalmasította a gondolkodást, a kommunikációt és a hétköznapi életet. Ez az új felfedezés azt mutatja, hogy az emberek már sokkal korábban kísérleteztek új kommunikációs technológiákkal, mint eddig hittük” – mondta Schwartz.

A Felfedezés Részletei

A 16 éven át tartó ásatások során az Umm el-Marra városában feltárt sírok között egy különleges, korai bronzkori temetkezést találtak. A sír hat csontvázat, arany- és ezüstékszereket, edényeket, egy lándzsahegyet és sértetlen agyagedényeket tartalmazott. Az írással ellátott agyaghengereket az edények mellett fedezték fel.

A hengerek lyukakkal voltak perforálva, amelyek alapján Schwartz azt feltételezi, hogy zsinórral köthették őket más tárgyakhoz, címkézési céllal. „Talán az edény tartalmát, eredetét vagy tulajdonosát tüntették fel rajtuk, de fordítás híján csak találgatni tudunk” – magyarázta Schwartz.

A radiokarbon vizsgálatok megerősítették, hogy az írás, a sírok és a leletek nagyjából 4400 évesek.

Új Írástörténeti Fejezet

Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy az ábécét Egyiptom környékén találták fel, valamikor Kr.e. 1900 után. Az Umm el-Marra leletei azonban nemcsak időben, hanem térben is távol esnek ettől a feltételezéstől, ezzel teljesen új megvilágításba helyezve az ábécés írás eredettörténetét.

Az írástörténet eddig ismert legkorábbi rendszerei – az egyiptomi hieroglifák (5200 évesek) és a mezopotámiai ékírás (legalább 6000 éves protoformája) – jelentős előrelépések voltak a kommunikáció fejlődésében. Az ábécék azonban ezekhez képest egy sokkal demokratikusabb rendszert vezettek be, amely lehetőséget adott arra, hogy az írás szélesebb körben terjedjen el.

Jövőbeli Kérdések

Az Umm el-Marra-ban talált hengerek nemcsak új kérdéseket vetnek fel az ábécék eredetéről, hanem arra is rávilágítanak, hogy a kommunikáció technológiája korábban és más földrajzi területeken fejlődhetett, mint korábban gondoltuk. Bár a hengerek pontos tartalmát még nem tudjuk megfejteni, felfedezésük egy új korszak kezdetét jelentheti az írástörténet kutatásában.

Ez a jelentős régészeti lelet nemcsak az ábécé eredettörténetének újragondolására ösztönöz, hanem arra is, hogy az emberi találékonyság és innováció történetét mélyebb összefüggésekben vizsgáljuk.