arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

A világ legmagasabb trópusi fái régóta foglalkoztatják a kutatókat. A több mint 70 méter magas óriásoknak nap mint nap hatalmas mennyiségű vizet kell a gyökereiktől egészen a lombkoronájuk tetejéig eljuttatniuk, olyan magasságba, amely egy húszemeletes épületnek felel meg.

A tudósok sokáig úgy gondolták, hogy éppen ez a rendkívüli magasság teszi őket különösen sérülékennyé a száraz időszakokban. Egy friss kutatás azonban ennek éppen az ellenkezőjét bizonyította: ezek a fák növekedésük során úgy alakítják át belső vízszállító rendszerüket, hogy a magasság ne jelentsen számukra hátrányt még aszály idején sem.

A fizika szerint nehezebb lenne életben maradniuk

A növények a vizet a farészben, az úgynevezett xilém edényeiben szállítják. Minél magasabb egy fa, annál hosszabb utat kell megtennie a víznek, miközben a gravitáció és a vízáramlás ellenállása is növekszik.

Évtizedeken át ezért az volt az uralkodó elképzelés, hogy a legmagasabb fák nagyobb vízhiánynak vannak kitéve, lassabban növekednek, és érzékenyebbek a hosszabb száraz időszakokra. Ezt a feltételezést több klímamodell is figyelembe vette.

A kutatók felmásztak a világ legmagasabb virágos fáira

A vizsgálatot a Cardiff University és a University of Exeter kutatói végezték a malajziai Kabili-Sepilok Forest Reserve területén.

A csapat 38 dipterokarpuszfát vizsgált, amelyek 7 és 71 méter közötti magasságúak voltak. Professzionális famászók segítségével a lombkorona legfelső részéből is mintákat gyűjtöttek, majd összesen 25 különböző vízszállítással kapcsolatos tulajdonságot elemeztek.

Szélesebb „csővezetékeket” építenek

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a magasabb fák fokozatosan szélesebb vízszállító edényeket alakítanak ki törzsük alsó részében.

Ez elsőre apró változásnak tűnik, de a vízszállítás hatékonysága rendkívül gyorsan növekszik az edények átmérőjének növekedésével. A szélesebb xilémedények ellensúlyozzák azt a plusz ellenállást, amelyet a nagyobb magasság okoz.

Emellett a lombkorona felső levelei is alkalmazkodnak: nagyobb vízstresszt képesek elviselni anélkül, hogy működésük leállna vagy elhervadnának. Így a fotoszintézis még kedvezőtlenebb körülmények között is folytatódhat.

A természet maga szolgáltatta a próbatételt

A kutatás idején a térséget a 2023–2024-es erős El Niño eseményhez kapcsolódó száraz időszak sújtotta.

A kutatók összehasonlították a különböző magasságú fák törzsnövekedését a szárazság előtt, alatt és után. Az eredmények meglepőek voltak: a legmagasabb fák nem lassultak jobban, mint alacsonyabb társaik.

Ez arra utal, hogy a belső alkalmazkodási mechanizmusok valóban képesek ellensúlyozni a magasságból adódó hátrányokat.

Miért fontos ez a klímaváltozás szempontjából?

A trópusi óriásfák a világ legjelentősebb természetes szénraktárai közé tartoznak. Egyetlen idős példány annyi szenet képes tárolni, mint sok kisebb fa együttvéve.

Ha ezek a fák ellenállóbbak az aszállyal szemben, mint eddig feltételezték, akkor a trópusi erdők szénmegkötő képessége is stabilabb lehet. Ez azt jelenti, hogy egyes jelenlegi klímamodellek túlbecsülhetik a legnagyobb fák pusztulásának ütemét. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti azt, hogy a trópusi erdők védve lennének a klímaváltozás minden hatásától.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!