A világ leggazdagabb termőtalajai szenet veszítenek, de a felmelegedés fordulatot hozhat

A talajban tárolt szén kulcsszerepet játszik a klímaváltozás mérséklésében és a mezőgazdasági termelékenység fenntartásában. Egy új nemzetközi kutatás szerint azonban a világ legtermékenyebb mezőgazdasági talajai az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű szenet veszítettek. A tudósok ugyanakkor egy váratlan jelenséget is azonosítottak: bizonyos felmelegedési küszöbérték felett a folyamat akár meg is fordulhat.

A feketeföldek jelentősége

A molliszol a világ legértékesebb mezőgazdasági talajai közé tartoznak. Ezek a sötét színű, szerves anyagokban gazdag talajok biztosítják a globális gabonatermelés jelentős részét, miközben hatalmas mennyiségű szenet raktároznak a felső talajrétegekben.

A kutatás szerint a feketeföldek felszíni széntartalma az elmúlt három évtizedben közel 6 százalékkal csökkent. Ez nemcsak a talaj termékenységét érintheti, hanem a légkör szén-dioxid-szintjére is hatással lehet, mivel a talajban tárolt szén részben a légkörbe kerülhet.

Több mint ötezer talajminta alapján

A kutatócsoport több mint 5000 talajmintát elemzett a világ különböző feketeföld-régióiból. Az adatokat műholdas megfigyelésekkel egészítették ki, amelyek lehetővé tették a talajszén-változások globális nyomon követését.

A vizsgálatok megerősítették, hogy a felmelegedés és a talaj széntartalma között szoros kapcsolat áll fenn. A korábbi modellek általában azt feltételezték, hogy a hőmérséklet emelkedése egyre nagyobb szénveszteséget eredményez. Az új eredmények azonban ennél összetettebb képet mutatnak.

Meglepő fordulat a felmelegedés hatásában

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a szénveszteség nem növekszik korlátlanul a hőmérséklet emelkedésével. A tudósok egy olyan küszöbértéket azonosítottak, amely körülbelül 0,28 Celsius-fokos évtizedenkénti felmelegedésnek felel meg.

Ez alatt a határ alatt a talajok valóban egyre több szenet veszítenek. A küszöb átlépése után azonban a tendencia megfordulhat, és a talajok ismét több szenet kezdhetnek tárolni, mint amennyit elveszítenek.

A kutatók egyelőre nem tudják teljes bizonyossággal, mi áll a háttérben. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a gyorsabb felmelegedés egyes régiókban fokozhatja a növények növekedését, ami több gyökérzetet és szerves anyagot juttat vissza a talajba. Ez részben ellensúlyozhatja a mikroorganizmusok által lebontott szén mennyiségét. Forrás: (Earth.com)

A hidegebb térségek előnybe kerülhetnek

A kutatás szerint a jelenség különösen a hidegebb éghajlatú mezőgazdasági területeken lehet jelentős. Az északi gabonatermő régiókban a talajok hamarabb érhetik el azt a küszöböt, ahol a szénveszteség lassulni kezd vagy akár megfordulhat.

A modellek alapján a világ feketeföldjeinek közel kétharmada 2050-re elérheti ezt a fordulópontot, amennyiben a felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik. Forrás: (pnas.org)

Nem jelenti azt, hogy a felmelegedés előnyös

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem jelentik azt, hogy a globális felmelegedés kedvező lenne a mezőgazdaság számára. A talajok által esetlegesen visszanyert szén mennyisége várhatóan nem ellensúlyozza teljes mértékben az elmúlt évtizedek veszteségeit.

Ráadásul a magasabb hőmérséklet továbbra is növeli az aszályok, a szélsőséges időjárási események és a terméskiesések kockázatát. A kutatás inkább arra világít rá, hogy a talaj és a klíma kapcsolata sokkal összetettebb, mint azt korábban gondolták. Forrás: (nature.com)