A világ gleccsereinek fele még megmenthető, ha most lépünk

Egy friss, a Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a világ gleccsereinek akár fele is megmenthető lenne, ha az emberiség határozottabb klímavédelmi intézkedéseket hozna. A kutatók több mint 200 000 gleccser sorsát modellezték, kizárva Grönlandot és az Antarktiszt, és olyan forgatókönyveket vizsgáltak, amelyek a globális hőmérséklet-emelkedés különböző mértékei mellett mutatják be a várható jégveszteséget.

A jelenlegi pálya pusztító lenne

Ha a világ a jelenlegi klímapolitikai pályán halad tovább, az évszázad végére a globális átlaghőmérséklet akár 2,7°C-kal is emelkedhet, ami katasztrofális következményekkel járna:

• A gleccserek jégtömegének 76%-a eltűnne

• A tengerszint közel 23 centiméterrel emelkedne

• Súlyos hatások érnék az édesvízkészleteket és az ökoszisztémákat világszerte

Ezzel szemben, ha sikerülne az 1,5°C-os célon belül maradni, a gleccserek közel 53%-a megőrizhető lenne.

A veszteség már részben elkerülhetetlen

Még ha ma teljesen le is állna a globális felmelegedés, a gleccserek tömegének legalább 39%-a akkor is elolvadna az elkövetkező évszázadokban. Ez az úgynevezett “elkötelezett veszteség”, ami a múltbeli kibocsátások következménye. A gleccserek ugyanis nem reagálnak azonnal: évtizedek, sőt évszázadok kellenek, hogy alkalmazkodjanak az új hőmérsékleti viszonyokhoz.

A tanulmány szerint még a jelenlegi hőmérsékleti szinten maradva is várható egy 11 centiméteres tengerszint-emelkedés, amit a gleccserek olvadása okoz.

Minden tizedfok számít

A kutatók egyértelművé tették: minden 0,1°C hőmérséklet-emelkedés további 2% gleccserveszteséget okoz, és 6,5 mm-rel növeli a tengerszintet. Egy 5°C-kal melegebb világban a gleccserek mindössze 9%-a maradna meg, ami már globális ökológiai és humanitárius válsággal fenyeget.

A legveszélyeztetettebb régiók

Egyes területek – például a déli Északi-sarkvidéki Kanada, Nyugat-Kanada és Skandinávia – gleccsereinek több mint 65%-át elveszíthetik még akkor is, ha a felmelegedés mértéke korlátozott marad. Ennek oka főként a régiók földrajzi adottságaiban keresendő: ahol a gleccserek nem tudnak magasabbra “visszahúzódni”, ott a jég gyorsabban eltűnik.

Más területek, mint például Új-Zéland vagy a Kaukázus, rövidebb időn belül reagálnak a hőmérsékleti változásokra, és a veszteségek itt évtizedek alatt is végbemehetnek.

A tét: nem csak jég, hanem ivóvíz, árvízvédelem, élet

A gleccserek nem csupán jéghegyek. Ők biztosítják több milliárd ember számára az édesvíz-ellátást, szabályozzák a folyók vízhozamát, és elengedhetetlenek az ökoszisztémák stabilitásához. Olvadásuk áradásokhoz, vízhiányhoz és élőhelyek pusztulásához vezethet.

A Carnegie Mellon Egyetem kutatója, David Rounce szerint:

„A most meghozott döntéseink fogják meghatározni vizeink, partvonalaink és ökoszisztémáink jövőjét világszerte.”

Mit tehetünk most?

Az ENSZ a 2025-ös évet a Gleccserek Megőrzésének Nemzetközi Évévé nyilvánította, felhívva a figyelmet a gyors és hatékony klímavédelmi intézkedések sürgősségére. A tudósok egyértelmű üzenete az, hogy a cselekvés nemcsak éghajlati, hanem egzisztenciális kérdés is:
Ha most cselekszünk, több százezer gleccsert menthetünk meg. Ha késlekedünk, az örökre elveszett lesz – nemcsak a jég, hanem az az életforma is, amit fenntartott.

Fotó: Canva