A világ egyes térségei az emberi túlélőképesség hőmérsékleti határához közelednek

A klímaváltozásról szóló vitákban gyakran a rekordhőmérsékletek kerülnek a figyelem középpontjába. A kutatók szerint azonban nem önmagában a hőmérséklet jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem annak kombinációja a páratartalommal. Egy új elemzés arra figyelmeztet, hogy a világ egyes térségei egyre gyakrabban közelítik meg azt a fiziológiai határt, amelynél az emberi szervezet már nem képes megfelelően lehűteni önmagát.

A jelenség megértéséhez a szakemberek az úgynevezett nedves hőmérsékletet használják. Ez nem csupán a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat is. Az emberi test ugyanis alapvetően izzadással hűti magát. Ha a levegő már szinte telített vízpárával, az izzadság nem tud elpárologni, így a szervezet hőleadása drasztikusan lelassul. A kutatások szerint bizonyos körülmények között már nem a fizikai aktivitás, hanem a puszta túlélés válik kérdésessé.

A kritikus határ közelebb lehet, mint korábban gondolták

A klímakutatásban hosszú ideig a 35 Celsius-fokos nedves hőmérsékletet tekintették annak az elméleti határnak, amely felett az emberi szervezet még árnyékban és megfelelő folyadékbevitel mellett sem képes tartósan fenntartani a normál testhőmérsékletet. Az elmúlt évek kísérletei azonban arra utalnak, hogy a veszély ennél jóval alacsonyabb értékeknél is jelentkezhet, különösen időseknél, krónikus betegeknél vagy fizikai munkát végzőknél.

A Nature Communications folyóiratban megjelent kutatás szerint több korábbi hőhullám már olyan körülményeket idéztek elő, amelyek bizonyos korcsoportok számára életveszélyesek voltak. A kutatók szerint a korábban feltételezettnél nagyobb a sérülékenységünk a szélsőséges hőséggel szemben.

Már ma is több százmillió ember él veszélyzónában

A problémát nemcsak a rekordok számának növekedése jelenti. Egy 2026-ban publikált nemzetközi vizsgálat arra jutott, hogy a világ népességének mintegy egyharmada olyan területeken él, ahol az extrém hőség már most korlátozza a mindennapi tevékenységeket az év legforróbb időszakaiban. Az idősek esetében a biztonságosan végezhető kültéri aktivitás ideje az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent.

A legsúlyosabb helyzet Dél-Ázsiában, a Perzsa-öböl térségében, valamint Nyugat-Afrika egyes részein alakult ki. A kutatók szerint a század közepére a Közel-Kelet és Dél-Ázsia egyes térségeiben rendszeressé válhatnak az ilyen események, ha a globális felmelegedés folytatódik.

Európa és Magyarország sem kivétel

Bár a legnagyobb kockázat jelenleg a trópusi és szubtrópusi térségeket érinti, Európa sem tekinthető biztonságosnak. A kontinens az elmúlt húsz évben több rendkívüli hőhullámot élt át. A 2003-as nyugat-európai hőség több tízezer ember halálával hozható összefüggésbe, míg a legfrissebb adatok szerint már 2026 tavaszán is rekordokat döntő meleg sújtotta Franciaországot, Spanyolországot és az Egyesült Királyságot.

Magyarországon ugyan a magas páratartalommal párosuló extrém hőség ritkább, mint Dél-Ázsiában, de a Kárpát-medence felmelegedése az európai átlagnál gyorsabb ütemű. Különösen Budapest belső kerületeiben maradnak magasak az éjszakai hőmérsékletek, ami megnehezíti a szervezet regenerálódását.

Ez azért fontos, mert a kutatók szerint a veszély nem kizárólag a nappali csúcshőmérsékletekhez kötődik. Ha az éjszakák sem hoznak lehűlést, a szervezet több napon keresztül halmozódó hőterhelésnek van kitéve, ami jelentősen növeli a szív- és érrendszeri problémák kockázatát.