A városok gyorsabban nőnek, mint ahogy a növények alkalmazkodni tudnak

A városok terjeszkedése világszerte felgyorsult az elmúlt évtizedekben. Az új lakónegyedek, utak és ipari területek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a természetből, miközben a klímaváltozás is átalakítja a városi környezetet.

Egy új nemzetközi kutatás szerint azonban a városok fejlődése sok helyen már olyan gyors, hogy a növényzet egyszerűen nem képes lépést tartani vele. Bár a melegebb éghajlat és a magasabb légköri szén-dioxid-koncentráció elvileg kedvezhetne a növények növekedésének, a gyors urbanizáció ezt a pozitív hatást sok esetben teljesen ellensúlyozza.

A klímaváltozás önmagában nem mindenhol csökkenti a zöldfelületeket

A kutatók műholdfelvételek és globális növényzeti adatok segítségével elemezték, hogyan változott a városi növényzet különböző kontinenseken.

Meglepő módon azt találták, hogy ahol a városok lassabb ütemben terjeszkednek, ott a melegebb időjárás és a magasabb szén-dioxid-szint bizonyos esetekben még fokozhatja is a növényzet növekedését. A hosszabb vegetációs időszak és az úgynevezett „CO₂-trágyázó hatás” miatt több levél és nagyobb zöld biomassza alakulhat ki.

A gyors urbanizáció felülírja ezt az előnyt

Más a helyzet azokban a városokban, amelyek robbanásszerűen növekednek.

Az új utak, parkolók, lakóparkok és ipari beruházások gyakran olyan gyorsan foglalják el a szabad területeket, hogy a növényzetnek nincs ideje alkalmazkodni vagy újra megtelepedni. A kutatók szerint ilyenkor a természetes zöldfelületek csökkenése jóval gyorsabb, mint amilyen ütemben a növények növekedni tudnának.

A tanulmány vezető szerzője szerint a városfejlődés üteme kulcstényező. Ha egy település túl gyorsan terjeszkedik, elveszíti zöldterületeit, mielőtt azok képesek lennének alkalmazkodni a megváltozott környezethez.

Miért fontosak a városi növények?

A városi növényzet jóval többet jelent parkoknál vagy esztétikai értéknél.

A fák és más növények csökkentik a városi hősziget-hatást, árnyékot biztosítanak, javítják a levegő minőségét, mérséklik a csapadékvíz lefolyását és élőhelyet nyújtanak számos állatfaj számára. Emellett hozzájárulnak a lakosság fizikai és mentális egészségéhez is.

Más kutatások szerint a fák világszerte az urbanizáció okozta többletfelmelegedés közel felét képesek ellensúlyozni, bár ez a hatás jelentős különbségeket mutat az egyes városok között.

Magyarországon is egyre fontosabb kérdés

Hazánkban is egyre több figyelmet kapnak a városi zöldfelületek.

Budapesten és több nagyvárosban az elmúlt évek hőhullámai rámutattak arra, hogy a parkok, fasorok és zöldtetők nem csupán díszítőelemek, hanem a városi alkalmazkodás fontos eszközei. Az árnyékot adó fák több fokkal is csökkenthetik a felszíni hőmérsékletet, miközben javítják a levegő minőségét és mérséklik a csapadékvíz okozta problémákat.

A kutatás szerint azonban ezek az előnyök csak akkor maradhatnak fenn, ha a városfejlesztés során a zöldfelületek megőrzése és bővítése is kiemelt szempont marad.