A változatosabb erdők jobban ellenállhatnak a klímaváltozás szélsőségeinek

Az erdőket egyre gyakrabban nem egyetlen szélsőséges időjárási esemény éri. A nagy hőséghez aszály társulhat, máskor pedig a forróság extrém csapadékkal és túlzott talajnedvességgel jelentkezik egyszerre. Egy új kutatás szerint ezek a kombinált szélsőségek különösen komoly terhelést jelentenek az erdei ökoszisztémák számára.

Van azonban egy természetes védekezési mechanizmus, amely jelentősen javíthatja az erdők ellenálló képességét: a biodiverzitás. A kutatók több tízezer amerikai erdőterület vizsgálata alapján azt találták, hogy a több fafajból álló erdők kisebb termelékenység-veszteséget szenvednek el a szélsőséges időszakokban, és utána gyorsabban is képesek regenerálódni.

Több mint 88 ezer erdőterületet vizsgáltak

A Pekingi Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport 88 116 erdőterület adatait elemezte az Egyesült Államokban. A vizsgálatban erdőleltári adatokat kapcsoltak össze műholdas megfigyelésekkel, így azt is követni tudták, hogyan változik az erdők termelékenysége az extrém időjárási események alatt és után.

A 2001 és 2020 közötti időszakban valamennyi vizsgált területet érte legalább egy olyan összetett szélsőség, amelyben a hőséghez szélsőségesen száraz vagy nedves körülmények társultak.

A kutatók két fontos tulajdonságot vizsgáltak: az ellenálló képességet, vagyis hogy mennyire képes egy erdő fenntartani működését a szélsőség alatt, valamint a regenerációt, amely azt mutatja meg, milyen mértékben áll helyre az ökoszisztéma az esemény után.

Két szélsőség együtt sokkal nagyobb károkat okozhat

Az eredmények szerint a kombinált éghajlati szélsőségek általában súlyosabb hatással voltak az erdőkre, mint a hőség, az aszály vagy a túlzott nedvesség önmagában.

A hatások ráadásul sok esetben nem egyszerűen összeadódtak, hanem felerősítették egymást.

Hőség és aszály idején a magasabb hőmérséklet fokozza a párolgást, miközben a növények egyre nehezebben jutnak elegendő vízhez. Ez csökkentheti a fotoszintézist és a növekedést, súlyosabb esetben pedig a fák pusztulásához is hozzájárulhat.

A hőség és a túl sok víz kombinációja más problémát okoz. A vízzel telített talajban csökkenhet az oxigén mennyisége, ami károsíthatja a gyökereket. A kutatás szerint a hőség és aszály együttes hatása valamivel súlyosabbnak bizonyult, mint a hőség és a túlzott nedvesség kombinációja.

A változatosabb erdők jobban teljesítettek

A vizsgálat egyik legfontosabb eredménye a fafajok számához kapcsolódott.

A nagyobb fafaj-diverzitású erdők következetesen ellenállóbbnak bizonyultak mind az egyedi, mind az összetett éghajlati szélsőségekkel szemben. Az események elmúltával a regenerációjuk is teljesebb volt.

Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a különböző fafajok eltérően reagálnak ugyanarra a környezeti stresszre. Egyes fajok jobban tűrik a szárazságot, mások eltérő mélységből veszik fel a vizet, vagy más időszakban használják intenzívebben az erőforrásokat.

Így ha egy szélsőséges esemény bizonyos fajokat erősebben visszavet, mások továbbra is képesek fenntartani az ökoszisztéma működésének egy részét. A biodiverzitás ebből a szempontból egyfajta természetes biztosításként működhet.