A vad beporzók eltűnése az élelmezésbiztonságot is veszélyeztetheti

A méhek, lepkék, zengőlegyek és más beporzó rovarok sokáig a természet csendes háttérmunkásainak számítottak. Bár nélkülük a legtöbb virágos növény nem tudna szaporodni, jelentőségük csak az utóbbi években került igazán a figyelem középpontjába.

Egy új kutatás szerint a vad beporzók állományainak csökkenése már nem pusztán természetvédelmi kérdés. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a folyamat hosszabb távon az élelmezésbiztonságot is veszélyeztetheti, mivel a világ legfontosabb gyümölcs-, zöldség- és olajosnövény-kultúráinak jelentős része részben vagy teljes mértékben állati beporzástól függ.

A világ élelmiszer-termelésének láthatatlan pillérei

A beporzók szerepe jóval túlmutat a méztermelésen.

A becslések szerint a világ termesztett növényeinek mintegy háromnegyede valamilyen mértékben függ az állati beporzástól. Ide tartoznak a gyümölcsök, a bogyós termések, a diófélék, számos zöldség és több fontos olajnövény is. A beporzók nem feltétlenül a termés mennyiségét, hanem sok esetben annak minőségét, méretét és tápanyagtartalmát is javítják.

A kutatók szerint ezért a beporzók eltűnése nem feltétlenül azonnali élelmiszerhiányhoz vezetne, hanem fokozatosan csökkentené az étrend változatosságát és tápértékét.

Nem csak a méhek tűnnek el

Amikor a beporzók válságáról beszélünk, a legtöbben a házi méhekre gondolnak. A probléma azonban ennél sokkal szélesebb.

A vadméhek, poszméhek, lepkék, zengőlegyek, bogarak és más rovarok számos esetben hatékonyabb beporzók, mint a méhészetekben tartott mézelő méhek. Több vizsgálat szerint a házi méhek önmagukban nem képesek teljes mértékben pótolni a vad beporzók által nyújtott ökológiai szolgáltatásokat.

A legnagyobb veszélyt jelenleg az élőhelyek eltűnése, az intenzív mezőgazdaság, a növényvédő szerek használata, a klímaváltozás és a táj feldarabolódása jelenti.

Az emberi egészség is érintett lehet

A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a beporzók eltűnése nem csupán a természetet érinti.

Korábbi elemzések szerint a beporzók visszaszorulása már ma is csökkenti bizonyos tápanyagokban gazdag élelmiszerek termelését. A gyümölcsök, zöldségek és olajos magvak visszaeső hozamai közvetve hozzájárulhatnak a vitamin- és ásványianyag-hiány kialakulásához. Egyes modellek szerint a beporzók globális csökkenése évente több százezer korai halálesettel is összefügghet az egészséges élelmiszerek alacsonyabb elérhetősége miatt.

A közelmúltban Nepálban végzett kutatások azt is kimutatták, hogy a beporzók jelentős mértékben hozzájárulnak a vidéki családok tápanyagbeviteléhez és jövedelméhez.

Magyarország sem kivétel

A Kárpát-medence mezőgazdasága számos olyan kultúrára épül, amely részben vagy teljes egészében rovarbeporzást igényel.

Az alma, a cseresznye, a meggy, a kajszi, a napraforgó vagy a repce terméshozama is függ a beporzók jelenlététől. A szakértők szerint a mezőgazdasági táj egyhangúvá válása, a virágos élőhelyek csökkenése és a szélsőséges időjárás a hazai beporzóközösségeket is egyre nagyobb nyomás alá helyezi.

Különösen fontos szerepet játszanak a vadméhek, amelyek gyakran olyan időjárási körülmények között is aktívak, amikor a mézelő méhek kevésbé hatékonyan dolgoznak.