A tudósok elszámolták magukat? Apró mocsarak gyorsíthatják a klímaváltozást

A klímaváltozásról szóló modellek egyik vakfoltjára derült fény: a kisméretű vizes élőhelyek sokkal több metánt bocsátanak ki, mint azt eddig feltételezték. Az új kutatás szerint ezek az apró, gyakran figyelmen kívül hagyott területek jelentős szerepet játszanak a globális felmelegedésben.

A kicsi vizes élőhelyek nagy hatása

A vizsgálat kimutatta, hogy világszerte mintegy 160 millió kisebb vizes élőhely található, amelyek együttesen a nem erdős területekhez tartozó vizes élőhelyek metánkibocsátásának közel egynegyedét adják.

Ez meglepő eredmény, hiszen a klímamodellek eddig főként a nagyobb mocsarakra és lápokra koncentráltak. A kisebb foltok azonban sokkal gyakoribbak, és bár egyenként kevesebb metánt termelnek, összességükben komoly hatást gyakorolnak a légkörre.

Miért termelnek ennyi metánt?

A vizes élőhelyek ideális környezetet biztosítanak a metántermelő mikroorganizmusok számára. Az oxigénszegény, vízzel telített talajokban ezek a mikrobák lebontják a szerves anyagokat, és közben metánt termelnek.

A kisebb vizes élőhelyek különösen aktívak lehetnek, mivel gyakran változó vízszinttel rendelkeznek, ami kedvez a metánképződésnek. Emellett ezek a területek sokszor nem szerepelnek pontosan a térképeken, így a modellek egyszerűen „nem látják” őket.

A klímamodellek vakfoltja

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a jelenlegi klímamodellek alábecsülhetik a metánkibocsátást. Ha ezek a kis élőhelyek kimaradnak a számításokból, akkor a globális üvegházhatású gázok mennyisége is pontatlanul jelenik meg.

Ez különösen problémás, mert a metán rövid távon sokkal erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Emiatt már kisebb mennyiségű többlet is jelentősen gyorsíthatja a felmelegedést.

Miért fontos ez a jövő szempontjából?

A kutatás arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás elleni stratégiák csak akkor lehetnek hatékonyak, ha minden kibocsátási forrást figyelembe vesznek. A kis vizes élőhelyek szerepének pontosabb feltérképezése segíthet javítani az előrejelzéseket és a döntéshozatalt.

A szakértők szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni ezeknek az apró ökoszisztémáknak a megfigyelésére és modellezésére. Ellenkező esetben a klímacélok könnyen félrecsúszhatnak.

Egy rejtett tényező, amely megváltoztathatja a számításokat

A vizes élőhelyek eddig inkább pozitív szereplőként jelentek meg a klímavédelemben, mivel képesek nagy mennyiségű szenet megkötni. Az új eredmények azonban árnyalják ezt a képet: miközben szén-dioxidot tárolnak, metánt is kibocsátanak.

Ez azt jelenti, hogy a természetes rendszerek hatása sokkal összetettebb, mint korábban gondoltuk. A klímaváltozás elleni küzdelemben ezért nem elég a nagy folyamatokra figyelni, a legkisebb részletek is számítanak.