A tudósok a Föld összes folyóját figyelnék az űrből

A világ folyói biztosítják az ivóvizet emberek milliárdjai számára, táplálják a mezőgazdaságot, energiát termelnek, és meghatározzák egész ökoszisztémák működését. Mégis meglepően keveset tudunk arról, hogy valójában mennyi víz áramlik bennük napról napra.

A kutatók szerint a probléma egyik oka, hogy a világ nagy részén nincs elegendő mérőállomás. Sok folyó távoli hegyvidékeken, sűrű esőerdőkben vagy politikailag nehezen hozzáférhető régiókban található. Egy új nemzetközi kezdeményezés ezért azt tűzte ki célul, hogy a jövőben a Föld összes jelentős folyóját az űrből figyeljék. A terv alapját a legújabb műholdas technológiák adják.

A folyók a bolygó vérkeringését alkotják

A folyók nem egyszerűen vizet szállítanak egyik helyről a másikra. Összekötik a csapadékot, a talajvizet, a tavakat, a mezőgazdasági területeket és végső soron az óceánokat.

A víz mennyiségének változása közvetlenül befolyásolja az árvízkockázatot, az aszályokat, az ivóvízellátást és az élelmiszer-termelést. Ennek ellenére a világ számos térségében ma is hiányosak az adatok arról, hogy pontosan hogyan változik a folyók vízhozama.

A szakemberek szerint ez különösen problémás a klímaváltozás korában, amikor a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válnak.

Az űrből figyelnék a folyók „pulzusát”

A változást elsősorban a NASA és a francia CNES űrügynökség közös SWOT (Surface Water and Ocean Topography) műholdja hozhatja el.

A 2022-ben indított küldetés képes egyszerre mérni a folyók szélességét, vízfelszínének magasságát és lejtését. Ezekből az adatokból a kutatók becslést készíthetnek a vízhozamra, vagyis arra, hogy mennyi víz halad át egy adott folyószakaszon. Korábban ezekhez az információkhoz különböző műholdakat és földi méréseket kellett kombinálni.

A SWOT ma már több mint százezer folyószakaszt képes nyomon követni világszerte, és a kutatók szerint ez csak a kezdet.

Első alkalommal készült globális folyótérkép

A műhold segítségével a tudósok elkészítették az első olyan globális térképet, amely a világ folyóinak vízhozamát és hordalékszállítását mutatja be.

A rendszer a Föld szinte minden, 50 méternél szélesebb folyójáról képes adatokat gyűjteni. Ez különösen fontos azokban az országokban, ahol kevés vagy egyáltalán nincs hagyományos mérőhálózat.

A kutatók szerint a műholdas megfigyelések nem helyettesítik teljesen a földi állomásokat, de olyan területeken is adatokat biztosíthatnak, ahol korábban szinte semmilyen információ nem állt rendelkezésre.

Árvízvédelem és vízgazdálkodás új szinten

A technológia egyik legfontosabb gyakorlati haszna az árvízi előrejelzések javítása lehet.

Ha a szakemberek pontosabban látják, hogyan változik a folyók vízhozama egy teljes vízgyűjtő területen, gyorsabban reagálhatnak a veszélyes helyzetekre. A rendszer emellett segítheti a víztározók kezelését, az öntözési tervezést és az ivóvízkészletek nyomon követését is.

A műholdas megfigyelések különösen értékesek lehetnek a fejlődő országok számára, ahol a hagyományos monitoringhálózatok kiépítése rendkívül költséges.

Magyarország számára is fontos lehet

Hazánk vízgazdálkodása nagymértékben függ a határokon túlról érkező folyóktól. A Duna és a Tisza vízgyűjtő területe több országra terjed ki, ezért a folyók állapotának pontos nyomon követése nemzetközi együttműködést igényel.

A műholdas megfigyelések a jövőben segíthetnek az árhullámok előrejelzésében, az aszályok követésében és a vízkészletek fenntartható kezelésében. Különösen fontos lehet ez a Kárpát-medencében, ahol az elmúlt években egyszerre jelentkeztek súlyos aszályok és rekordméretű árvizek.