A trópusi erdők jóval kevesebb szén-dioxidot nyelnek el, mint eddig hittük

A trópusi esőerdőket gyakran a Föld tüdejének nevezik, hiszen évtizedek óta úgy tekintünk rájuk, mint a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb természetes szövetségesére. Egy új nemzetközi kutatás azonban arra utal, hogy ezek az erdők valószínűleg jóval kisebb mértékben ellensúlyozzák az emberi szén-dioxid-kibocsátást, mint azt a jelenlegi klímamodellek feltételezik.

A kutatók szerint a különbség oka nem az, hogy az erdők hirtelen elvesztették szénmegkötő képességüket, hanem az, hogy eddig nem álltak rendelkezésre kellően pontos mérések a trópusi légkör szén-dioxid-eloszlásáról. Az új eredmények segíthetnek pontosabbá tenni a jövő klíma-előrejelzéseit.

Repülőgépek adtak új képet a légkörről

A kutatás alapját a NASA ATom (Atmospheric Tomography Mission) küldetésének mérései adták. A kutatók speciálisan felszerelt repülőgépekkel négy évszakban repülték körbe a Földet, miközben a felszíntől egészen a magas légkörig folyamatosan mérték a szén-dioxid koncentrációját.

Ez jelentős előrelépést jelent a hagyományos mérőállomásokhoz és műholdakhoz képest. A földi állomások ritkán helyezkednek el a trópusokon, a műholdas megfigyeléseket pedig gyakran megnehezíti a sűrű felhőzet, amely éppen az esőerdők fölött a leggyakoribb. A repülőgépes mérések ezért sokkal részletesebb képet adtak a légkör háromdimenziós szerkezetéről.

Több szén-dioxid marad a trópusok felett

Az elemzések azt mutatták, hogy a trópusi térségek fölött a légkörben nagyobb a szén-dioxid koncentrációja, mint amit a jelenlegi földi rendszermodellek előre jeleznek.

Ez arra utal, hogy a trópusi erdők kevesebb szén-dioxidot vonnak ki a levegőből, mint amennyit a modellek eddig feltételeztek. A mérsékelt övi területeken ugyanakkor összetettebb képet kaptak a kutatók: ott egyes régiókban a modellek inkább alábecsülték a természetes szénelnyelést.

Miért ennyire fontos ez?

Az emberi tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátásnak jelenleg nagyjából a fele a légkörben marad, míg a másik felét az óceánok, a talajok és a növényzet nyeli el.

Ha azonban a trópusi erdők tényleges szénmegkötő képessége kisebb a korábbi becsléseknél, akkor több szén-dioxid maradhat a légkörben, ami hosszabb távon gyorsíthatja a globális felmelegedést. Ez nem jelenti azt, hogy az erdők már nem fontosak, hanem azt, hogy pontosabban kell megértenünk működésüket.

A modellek finomhangolására lesz szükség

A kutatás vezetője szerint a természetes szénkörforgás továbbra is a klímatudomány egyik legnagyobb bizonytalansági tényezője.

A pontosabb mérések segítségével jobban elkülöníthető, hogy egy adott légköri szén-dioxid-növekedés mekkora része származik az emberi kibocsátásokból, és mekkora abból, hogy a természetes szénelnyelők kevésbé hatékonyan működnek.

Magyarország számára is fontos tanulság

Bár Magyarországon nincsenek trópusi esőerdők, a kutatás hazánk számára is jelentős üzenetet hordoz.

Az Európai Unió és Magyarország klímavédelmi stratégiái részben arra épülnek, hogy az erdők és más természetes ökoszisztémák jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg. Ha a világ legnagyobb szénelnyelői kevésbé hatékonyak, mint eddig gondoltuk, akkor még fontosabbá válik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, valamint az erdők és természetes élőhelyek megőrzése.

A kutatás ugyanakkor nem azt üzeni, hogy a trópusi erdők elvesztették jelentőségüket. Éppen ellenkezőleg: továbbra is nélkülözhetetlenek a klíma szabályozásában, csak most már pontosabban láthatjuk, milyen összetett szerepet töltenek be a Föld szénkörforgásában.