A természet szépsége hatásosabbá teheti a klímaüzeneteket

Jegesmedve egy olvadó jégtáblán, kiszáradt föld, füstölgő gyárkémények és egyre emelkedő hőmérsékleti görbék, a klímaváltozásról szóló kommunikáció gyakran veszélyekkel és figyelmeztetésekkel próbálja cselekvésre ösztönözni az embereket.

Egy nagyszabású új kutatás azonban arra jutott, hogy létezhet ennél hatásosabb megközelítés. A természet szépsége által kiváltott csodálat, az érzelmek és a történetmesélés nagyobb hatással lehetnek az emberek környezeti döntéseire, mint a tudományos tények egyszerű felsorolása.

A Genfi Egyetem kutatói 71 korábbi vizsgálat eredményeit elemezték, amelyek összesen mintegy 216 ezer résztvevő adatait tartalmazták. A szakemberek 15 különböző kommunikációs stratégiát hasonlítottak össze, hogy kiderítsék, mely módszerek ösztönzik leginkább az embereket környezetbarát viselkedésre és a klímapolitikai intézkedések támogatására.

Nem mindegy, hogyan beszélünk a klímaváltozásról

A klímakommunikáció egyik hagyományos megközelítése az úgynevezett információs hiány csökkentése. Ennek lényege, hogy ha az emberek több tudományos információt kapnak a klímaváltozás okairól és következményeiről, akkor nagyobb valószínűséggel változtatnak a viselkedésükön.

A mostani eredmények szerint azonban a puszta információátadásnál hatékonyabbak lehetnek azok az üzenetek, amelyek erős érzelmi reakciót váltanak ki.

Különösen eredményesnek bizonyult a történetmesélés, valamint a természet szépsége által kiváltott csodálat érzése. Egy hatalmas hegylánc, egy ősi erdő vagy egy látványos természeti jelenség nemcsak szép képet jelent: olyan érzelmi reakciót válthat ki, amely erősítheti az ember kapcsolatát a természettel.

71 kutatás eredményeit vetették össze

A vizsgálat különlegessége a mérete. A kutatók nem egyetlen kísérlet alapján vonták le következtetéseiket, hanem több tucat korábbi tanulmány eredményeit elemezték együtt.

A vizsgált stratégiák között szerepelt a tudományos információk közlése, az érzelmekre építő kommunikáció, a történetmesélés, az egészségügyi vagy gazdasági következmények hangsúlyozása, valamint a morális és etikai érvek használata.

Az eredmények alapján szinte valamennyi megközelítés képes volt valamilyen pozitív változást előidézni az emberek szándékaiban, viselkedésében vagy a klímapolitikai intézkedések támogatásában.

A módszerek hatékonysága között azonban jelentős különbségeket találtak.

A személyes felelősség hangsúlyozása kevésbé működött

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye éppen ahhoz kapcsolódik, amit számos környezetvédelmi kampány régóta alkalmaz.

Az olyan üzenetek, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozás megoldása elsősorban az egyénen múlik, alig vagy egyáltalán nem bizonyultak hatásosnak.

A kutatók szerint az ilyen kommunikáció akár ellenállást is kiválthat. Ha valaki azt érzi, hogy hibáztatják, vagy túl nagy személyes felelősséget helyeznek rá egy globális probléma miatt, könnyen elutasítóvá válhat az üzenettel szemben.

Ez nem jelenti azt, hogy az egyéni döntések jelentéktelenek lennének. Sokkal inkább arra utal, hogy más módon érdemes ösztönözni őket.