arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

A természetvédelmi és környezeti kihívásokkal foglalkozó tudósok új jelentése rámutat arra, hogy az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága és a vízminőség romlása szorosan összefonódnak. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások Kormányközi Platformja (IPBES) által készített átfogó jelentés szerint ezeknek a kérdéseknek az elszigetelt kezelése nemcsak hatástalan, de akár káros is lehet.

Az összefüggések megértésének jelentősége

A jelentés rávilágít arra, hogy a jelenlegi döntéshozatali rendszerek gyakran „silókban” működnek, különálló problémaként kezelve a természetvédelmi és éghajlati kérdéseket. Ez a megközelítés nem szándékos következményekhez vezethet, például a faültetési programok során a biológiai sokféleség csökkenéséhez, vagy az intenzív mezőgazdasági termelés révén a folyók szennyezéséhez.

Paula Harrison professzor, az IPBES társelnöke szerint a különböző területek közötti kölcsönhatások megértése kulcsfontosságú. „A jelenlegi rendszerek nem veszik figyelembe a természet komplex kapcsolatait, ami nem kívánt kompromisszumokhoz vezethet” – mondta.

Példák a holisztikus megközelítésre

A jelentés több mint 70 megoldást azonosított, amelyek a természet és az emberi szükségletek közötti kapcsolatok figyelembevételével kezelik a problémákat.

  • Szenegálban például a bilharzia betegség kezelésére nemcsak gyógyszeres megoldásokat alkalmaztak, hanem a vízszennyezés csökkentésével és az invazív növények eltávolításával sikerült javítani a helyi ökoszisztémát.
  • A túlhalászás, az erdőirtás és a vadászat okozta károk csökkentésére a fenntartható gazdálkodásra és a természetvédelemre összpontosító intézkedések szükségesek.

A Rövid távú gondolkodás költségei

A jelenlegi gazdasági rendszerek hajlamosak a rövid távú pénzügyi hasznot előtérbe helyezni, miközben figyelmen kívül hagyják a természet valódi értékét. Pamela McElwee professzor, az IPBES másik társelnöke szerint ezek az elszámolatlan költségek évente akár 25 milliárd dollárt is elérhetnek, ami hosszú távon fenntarthatatlan.

Pozitív jövőkép

A jelentés hangsúlyozza, hogy a jövőbeni forgatókönyvek közül azok a leghatékonyabbak, amelyek a fenntartható termelésre és fogyasztásra, az ökoszisztémák megőrzésére, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra összpontosítanak.

„Az emberi jólét és a természet közötti kapcsolatokat csak akkor lehet hatékonyan kezelni, ha holisztikusan gondolkodunk” – mondta Harrison professzor.

A természet valódi értéke

Az IPBES jelentése megerősíti, hogy a természetvédelmi tudományok kulcsszerepet játszanak a döntéshozatalban. A 2019-es jelentésük már figyelmeztetett arra, hogy az emberi tevékenység egymillió faj kihalását kockáztatja. Most pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a természet valódi értékének felismerése nélkül nem érhető el fenntartható jövő.

A természet és az emberi tevékenység közötti összefüggések figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel járhat. A holisztikus megközelítések alkalmazása azonban nemcsak a természet védelmét, hanem az emberi jólét javítását is szolgálhatja. A jelentés üzenete világos: a fenntartható jövő érdekében a természetet és az emberi szükségleteket egységes rendszerként kell kezelni.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!