A tengeri plankton nagyobb szerepet játszik a felhők kialakulásában, mint hittük

Amikor a felhőkről beszélünk, a legtöbben a vízgőzre, a hőmérsékletre vagy a légköri áramlásokra gondolunk. Egy új kutatás azonban arra utal, hogy a világ óceánjaiban élő mikroszkopikus planktonok is kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban.

A tudósok szerint a tengeri fitoplankton által kibocsátott dimetil-szulfid (DMS) nevű gázból sokkal több felhőképző részecske keletkezhet, mint azt a korábbi modellek feltételezték. Ez azt jelenti, hogy az óceánok élővilága közvetlenebb hatással lehet a Föld energiaegyensúlyára és éghajlatára, mint eddig hittük.

Egy jellegzetes tengeri illat mögött fontos klímafolyamat rejtőzik

A DMS az a természetes kénvegyület, amely részben a tengerpart jellegzetes illatáért is felelős. A fitoplankton fotoszintézise során keletkezik, majd a légkörbe jut.

Ott kémiai reakciók során apró aeroszolrészecskék képződnek belőle. Ezek a részecskék úgynevezett felhőkondenzációs magként működnek: a vízgőz ezek körül csapódik ki, így kezdődhet meg a felhők kialakulása. A kutatás szerint ennek a folyamatnak egy korábban alábecsült kémiai útvonala sokkal hatékonyabbnak bizonyult, különösen a hideg óceánok felett.

Miért számítanak a felhők?

A felhők nemcsak csapadékot hoznak, hanem szabályozzák a bolygó hőmérsékletét is.

A világos felhők a beérkező napsugárzás egy részét visszaverik a világűr felé, így hűtő hatást fejtenek ki. Ha egy térségben több vagy fényesebb felhő alakul ki, az csökkentheti a felszín felmelegedését. Ezért kulcsfontosságú, hogy a klímamodellek pontosan írják le, hogyan jönnek létre ezek a felhők.

Egyre fontosabbá válhat a természetes kén szerepe

Az elmúlt évtizedekben világszerte csökkent az ipari eredetű kén-dioxid-kibocsátás a szigorúbb környezetvédelmi szabályozások miatt.

Ennek kedvező hatása van a levegő minőségére és az emberi egészségre, ugyanakkor a természetes eredetű kénvegyületek aránya egyre nagyobb jelentőséget kap a felhőképződésben. A kutatók szerint emiatt a tengeri ökoszisztémák szerepe a jövő klímájának alakításában még fontosabb lehet.

Az óceánok nemcsak szén-dioxidot nyelnek el

A plankton szerepe eddig elsősorban a szénkörforgás kapcsán volt ismert. A fitoplankton fotoszintézise során hatalmas mennyiségű szén-dioxidot köt meg, miközben a Föld oxigéntermelésének jelentős részéért is felelős.

Az új eredmények szerint azonban a plankton nemcsak a szénciklust, hanem a felhőképződésen keresztül a bolygó sugárzási egyensúlyát is befolyásolhatja. Ez újabb példája annak, hogy a mikroszkopikus tengeri élőlények milyen alapvető szerepet töltenek be a Föld működésében.

Magyarországtól távol történik, mégis mindannyiunkat érint

Bár Magyarországnak nincs tengerpartja, az óceánok felett zajló folyamatok az egész Föld éghajlatára hatnak.

Az óceánok és a légkör összekapcsolt rendszert alkotnak. A felhőzet változásai hosszú távon befolyásolhatják a globális hőmérsékletet, a csapadékeloszlást és a szélsőséges időjárási események gyakoriságát is.

A kutatás arra emlékeztet, hogy a klímaváltozás megértéséhez nem elegendő csupán az üvegházhatású gázokat vizsgálni. A természetes biológiai folyamatok szintén fontos részei a Föld éghajlati rendszerének.