A tengeri hőhullámok az emberi egészséget is veszélyeztethetik

A tengeri hőhullámokról legtöbbször a kifehéredő korallzátonyok, az elpusztuló tengeri állatok vagy a visszaeső halállományok kapcsán hallunk. Egy új tudományos munka azonban arra figyelmeztet, hogy a szokatlanul magas óceáni hőmérsékletek következményei nem állnak meg a partvonalnál: közvetlenül és közvetve az emberi egészségre is hatással lehetnek.

Az Adelaide University és a University of Hong Kong kutatói szerint a tengeri hőhullámokat ezért már nem kizárólag környezetvédelmi problémaként kellene kezelnünk. A szélsőséges óceáni felmelegedés erősítheti az extrém időjárási eseményeket, veszélyeztetheti a tengeri élelmiszerek biztonságát és elérhetőségét, valamint komoly gazdasági és társadalmi következményeket okozhat a tengerparti közösségekben.

Mit nevezünk tengeri hőhullámnak?

A tengeri hőhullám olyan időszak, amikor egy adott tengeri térség felszíni vagy mélyebb vízhőmérséklete tartósan jóval meghaladja az adott helyen és évszakban megszokott értéket.

A jelenség nem feltétlenül tart csupán néhány napig. Egyes tengeri hőhullámok heteken vagy hónapokon keresztül fennmaradhatnak, miközben hatalmas óceáni területeket érinthetnek.

A klíma melegedésével ezek az események gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé váltak. Következményeik között már korábban is megfigyeltek tömeges tengeri állatpusztulást, korallfehéredést, káros algavirágzásokat, valamint a halászat és az akvakultúra működésének zavarait.

A forróbb tenger szélsőségesebb időjárást is táplálhat

Az egyik legsúlyosabb egészségügyi kockázat közvetett módon jelentkezhet.

A melegebb tengervíz több energiát biztosíthat bizonyos időjárási rendszerek számára. A kutatók példaként említik a 2023-as Otis hurrikánt, amely Mexikó partjainál rendkívül gyorsan erősödött fel. A vihar által okozott károkat több mint 15 milliárd dollárra becsülték.

Ugyancsak tengeri hőhullámokkal hozták összefüggésbe a 2023-as Doksuri tájfun hatásait, amely Ázsiában több mint kétmillió embert érintett.

Az intenzívebb viharok pedig már közvetlen egészségügyi következményekkel járhatnak: sérüléseket és haláleseteket okozhatnak, otthonokat tehetnek lakhatatlanná, és emberek tömegeit kényszeríthetik lakóhelyük elhagyására.

A tányérunkon is megjelenhet a probléma

A tengeri hőhullámok az élelmiszer-biztonságot is veszélyeztethetik.

A magas vízhőmérséklet kedvezhet bizonyos káros algavirágzások kialakulásának. Az algák által termelt méreganyagok bekerülhetnek a tengeri táplálékláncba, így egyes halak és kagylók fogyasztása egészségügyi kockázatot jelenthet.

A probléma másik oldala az élelmiszer mennyisége. Ha a tengeri ökoszisztémák tartósan átalakulnak, egyes halfajok más területekre húzódhatnak, állományaik pedig visszaeshetnek.

Ez különösen súlyos következményekkel járhat azokban az országokban, ahol a hal és más tengeri eredetű élelmiszerek a lakosság egyik legfontosabb fehérjeforrását jelentik.

Nemcsak fizikai egészségünkre lehetnek hatással

A kutatók egy kevésbé látványos következményre is felhívják a figyelmet: a tengeri ökoszisztémák pusztulása mentális terhet is jelenthet.

A halászattól, turizmustól vagy más tengeri ágazatoktól függő közösségek számára az óceán állapota közvetlenül összefügg a megélhetéssel. Ha eltűnnek a halak, bezárnak vállalkozások vagy elpusztul egy helyi ökoszisztéma, annak társadalmi és pszichológiai következményei is lehetnek.

Dél-Ausztráliában 2025-ben egy súlyos algavirágzás után a helyi közösségekben szorongásról, gyászról, frusztrációról és depressziós tünetekről is beszámoltak. Az esemény emellett légúti irritációt és asztmás panaszokat is okozott.

A kutatók szerint ez jól mutatja, hogy az óceán egészsége és az emberi jóllét sokkal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint elsőre gondolnánk.