A tenger hangjai rejtett delfineket lepleztek le Japán partjainál

A delfinek megfigyelése a nyílt tengeren nem egyszerű feladat. Az állatok gyakran csak rövid időre emelkednek a felszínre, majd hosszú percekre eltűnnek a víz alatt. Emiatt a hagyományos megfigyelési módszerek sok esetben csak töredékét mutatják meg annak, hogy valójában hol és milyen gyakran fordulnak elő.

Egy japán kutatócsoport most egészen más megközelítést választott: nem a felszínt figyelték, hanem egyszerűen „hallgatózni” kezdtek a tenger mélyén. A víz alá telepített hangrögzítők olyan delfinek jelenlétét is kimutatták, amelyekkel a kutatók közvetlenül szinte soha nem találkoztak. A vizsgálat új lehetőségeket nyithat a tengeri emlősök hosszú távú megfigyelésében és védelmében.

A delfinek számára a hang fontosabb, mint a látás

A delfinek a víz alatt elsősorban hangok segítségével tájékozódnak. Echolokációval nagy frekvenciájú kattogó hangokat bocsátanak ki, amelyek visszaverődnek a környező tárgyakról, így képesek felmérni környezetüket és megtalálni zsákmányukat. Emellett füttyjelekkel kommunikálnak egymással, amelyek egyedi információkat is hordozhatnak.

A kutatók ezt a természetes „hangnyelvet” használták fel arra, hogy a tengerben élő kis cetfélék jelenlétét emberi megfigyelés nélkül is nyomon kövessék.

Éveken át figyelték a tenger hangjait

A Kiotói Egyetem kutatói 2022 és 2024 között helyeztek el víz alatti akusztikus mérőeszközöket a Japán-tenger két öblében: a Wakasa-öbölben és az Aso-öbölben.

A műszerek folyamatosan rögzítették a víz alatti hangokat, miközben a helyi halászok delfinészleléseikről és fényképeikről is beszámoltak. A két adatforrás együtt lehetővé tette, hogy a kutatók pontosabb képet kapjanak arról, milyen fajok látogatják ezeket a part menti területeket.

Ritkán hallották őket, mégis fontos felfedezést tettek

A felvételek alapján delfinhangokat átlagosan körülbelül tíznaponta egyszer észleltek. Ez elsőre kevésnek tűnhet, ám éppen ez mutatja meg a módszer jelentőségét.

Ha kizárólag vizuális megfigyelésekre támaszkodtak volna, a kutatók könnyen arra a következtetésre juthattak volna, hogy a térségben alig fordulnak elő delfinek. A hangfelvételek azonban igazolták, hogy rendszeresen látogatják ezeket a part menti vizeket, még akkor is, ha az emberek ritkán látják őket.

A zajosabb tengerben másképp kommunikálhatnak

Érdekes különbséget figyeltek meg a két vizsgált öböl között.

Az Aso-öbölben, ahol a háttérzaj erősebb volt, a rögzített füttyjelek is eltértek a csendesebb Wakasa-öbölben felvettektől. A kutatók egyelőre nem tudják biztosan, hogy ezt a környezeti zaj okozza-e, vagy különböző delfincsoportok eltérő kommunikációjáról van szó. Mindenesetre az eredmény arra utal, hogy a tengeri zajszennyezés a delfinek viselkedésére is hatással lehet.

A jövő természetvédelmének egyik fontos eszköze lehet

A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a passzív akusztikus monitorozás olyan fajok vizsgálatára is alkalmas, amelyek ritkán kerülnek szem elé.

A módszer hosszú távon segíthet nyomon követni a tengeri emlősök állományváltozásait, a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatásait, valamint a part menti ökoszisztémák állapotát. A kutatók a jövőben szeretnék tovább bővíteni a megfigyelőhálózatot, hogy még pontosabban feltérképezhessék Japán partvidékének tengeri élővilágát.

A vizsgálat arra is emlékeztet, hogy a természet megismeréséhez nem mindig újabb kamerákra van szükség. Néha elég figyelmesen meghallgatni azt, amit a tenger már régóta mondani próbál.