A száraz területek rejtett szénraktárai egyre több szenet engedhetnek a légkörbe

A klímaváltozásról szóló vitákban a figyelem általában az erdőkre, a trópusi esőerdőkre vagy az óceánokra irányul, amikor a bolygó szénraktárairól esik szó. Egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a Föld száraz vidékei sokkal fontosabb szerepet játszhatnak a globális szénkörforgásban, mint azt korábban gondolták.

Az Nature.com által ismertetett tanulmány a Burkina Faso délnyugati részét vizsgálta, hogyan változott a táj szénmegkötő képessége az elmúlt két évtizedben. Az eredmények szerint a mezőgazdasági terjeszkedés és a természetes növényzet visszaszorulása jelentős szénveszteséggel járt, miközben a terület egyre kevésbé képes hosszú távon tárolni a légkörből kivont szenet.

Nem olyan üresek ezek a tájak, mint amilyennek látszanak

A száraz területeket sokan alacsony termelékenységű, ökológiai szempontból kevésbé jelentős régióknak tekintik. A valóság azonban jóval összetettebb.

A száraz ökoszisztémák a Föld szárazföldi felszínének mintegy 40 százalékát fedik le, és a világ népességének közel 40 százaléka él ilyen térségekben. Bár az egy négyzetméterre jutó szénkészlet kisebb lehet, mint egy esőerdőben, a hatalmas kiterjedés miatt összességében jelentős mennyiségű szén tárolódik bennük.

A Max Planck Biogeokémiai Intézet 2026-os kutatása ráadásul kimutatta, hogy a száraz területek talajaiban tárolt szerves szén átlagosan több mint 2000 éves lehet.

A mezőgazdaság terjeszkedése gyorsíthatja a szénvesztést

A Burkina Fasóban végzett vizsgálat szerint 2000 és 2022 között a fás szavannák aránya jelentősen visszaesett, miközben a mezőgazdasági területek kiterjedése többszörösére nőtt.

A probléma nem kizárólag a fák kivágásából fakad. Amikor a természetes növényzet helyére szántóföldek kerülnek, a talaj szerkezete is megváltozik. A szerves anyagok gyorsabban lebomlanak, a talaj pedig fokozatosan elveszíti szénmegkötő képességének egy részét.

Mit jelenthet mindez Európa és Magyarország számára?

Első pillantásra Burkina Faso problémái távolinak tűnhetnek, de a folyamatok Európában is egyre ismerősebbek.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és több klímakutató intézet is arra figyelmeztet, hogy a mediterrán térség, Dél-Spanyolország, Görögország és Olaszország egyes régiói fokozatosan szárazabbá válnak. A szárazodás jelei már Közép-Európában is érzékelhetők.

Magyarország különösen érzékeny lehet erre a változásra. A Duna–Tisza köze több területén évtizedek óta csökken a talajvízszint, miközben a nyári aszályok gyakoribbá váltak. Ha a talajok szervesanyag-tartalma csökken, nemcsak a mezőgazdaság sérülhet, hanem a természetes szénmegkötő kapacitás is.