A rizstermesztés kibocsátása 60 év alatt drámai mértékben megugrott

A rizs a világ egyik legfontosabb alapélelmiszere, több milliárd ember napi táplálkozásának központi eleme. Egy új kutatás szerint azonban a rizstermesztéshez kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátás az elmúlt hat évtizedben drámai mértékben növekedett. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a hagyományos termesztési módszerek jelentős szerepet játszanak a globális felmelegedés gyorsulásában.

A rizsföldek jelentős metánforrások

A kutatók szerint a probléma egyik fő oka, hogy a rizsföldeket hosszú időn keresztül víz alatt tartják. Az oxigénhiányos talajban különleges mikroorganizmusok szaporodnak el, amelyek nagy mennyiségű metánt termelnek. A metán pedig jóval erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.

A vizsgálatok alapján 2020-ra a globális mezőgazdasági kibocsátások egyik legnagyobb forrásává vált a rizstermesztés. A szakértők szerint a világ szántóföldi kibocsátásának közel 43 százaléka kapcsolódhat közvetlenül a rizsföldekhez.

Különösen Ázsiában jelent súlyos problémát a helyzet, ahol a világ rizstermelésének döntő része zajlik. A folyódelták és az alacsonyan fekvő síkságok hatalmas, tartósan elárasztott rizsföldjei kiemelkedő kibocsátási gócpontokká váltak.

A termelés növekedése gyorsította a kibocsátást

A kutatók szerint a kibocsátások növekedésének egyik oka a világ népességének gyors emelkedése. Ahogy nőtt az élelmiszerigény, úgy bővült a rizstermesztés területe és intenzitása is.

A modern mezőgazdaság ráadásul egyre több műtrágyát használ, ami tovább növeli az üvegházhatású gázok mennyiségét. A túlzott nitrogénhasználat dinitrogén-oxid kibocsátást okoz, amely szintén rendkívül erős klímaváltozást fokozó gáz.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a rizs továbbra is nélkülözhetetlen élelmiszer marad, ezért nem a termesztés megszüntetése a cél. Ehelyett olyan módszereket keresnek, amelyekkel csökkenthető a környezeti terhelés anélkül, hogy veszélybe kerülne az élelmiszer-ellátás.

Létezhetnek megoldások

A kutatók szerint az egyik leghatékonyabb módszer a rizsföldek időszakos lecsapolása lehet. Ha a talaj időnként oxigénhez jut, jelentősen csökkenhet a metántermelő baktériumok aktivitása.

Emellett fontos szerepet játszhat a precízebb műtrágyahasználat, az új rizsfajták fejlesztése és a fenntarthatóbb vízgazdálkodás is. A tudósok szerint a jövő mezőgazdaságának egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogyan lehet egyszerre elegendő élelmiszert termelni és mérsékelni a klímaváltozás hatásait.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a mezőgazdasági kibocsátások nem egyenletesen oszlanak el a világban. Egyes régiókban viszonylag kis területek felelősek a kibocsátások jelentős részéért, így a célzott beavatkozások különösen hatékonyak lehetnek.

A szakértők szerint a következő években a mezőgazdasági innováció és a fenntartható technológiák kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a rizstermesztés kevésbé terhelje a bolygó klímáját.