A rendszeres mozgás segíthet a szervezetnek alkalmazkodni az extrém hőséghez

A hőhullámok idején még egy egyszerű séta vagy hétköznapi fizikai munka is jóval megterhelőbb lehet. A szervezetnek ilyenkor egyszerre kell energiával ellátnia az izmokat és megakadályoznia, hogy a test belső hőmérséklete veszélyesen megemelkedjen. Egy új kutatás azonban arra utal, hogy a rendszeres testmozgás önmagában is felkészítheti valamennyire a szervezetet a melegre, még akkor is, ha az edzések nem forró környezetben történnek.

A Hongkongi Kínai Egyetem kutatói 23 korábbi kontrollált vizsgálat eredményeit elemezték, összesen 413 résztvevő adataival. Arra voltak kíváncsiak, mennyivel nagyobb alkalmazkodást eredményez a melegben végzett edzés ahhoz képest, amikor valaki hasonló fizikai terhelést normál hőmérsékleten végez.

Az edzés maga is hőterhelést jelent

Mozgás közben az izmok jelentős mennyiségű hőt termelnek. Ahogy a test belső hőmérséklete emelkedik, a szervezet fokozza a bőr vérellátását és az izzadást, hogy megszabaduljon a felesleges hőtől.

Ez azt jelenti, hogy a fizikai aktivitás önmagában is bizonyos mértékű hőterhelésnek teszi ki a szervezetet. A kutatók ezért arra voltak kíváncsiak, hogy az ismételt edzések hatására kialakulhat-e olyan alkalmazkodás, amely később valódi hőségben is előnyt jelent.

23 vizsgálat eredményeit vetették össze

Az elemzésben szereplő edzésprogramok 4 és 15 nap között tartottak. A melegben edző csoportok 30 és 45 Celsius-fok közötti környezetben végezték a gyakorlatokat, az átlagos hőmérséklet körülbelül 37 Celsius-fok volt.

A szakemberek többek között a pulzust, az izzadást, a bőr és a test maghőmérsékletét, valamint a melegben nyújtott teljesítményt vizsgálták. A két csoport hasonló edzésprogramot végzett, a legfontosabb különbséget a környezet hőmérséklete jelentette.

Normál hőmérsékleten is kialakult némi alkalmazkodás

A legérdekesebb eredmény az volt, hogy nem kizárólag a forróságban edzőknél jelentkeztek kedvező változások.

A normál hőmérsékleten edző résztvevőknél a későbbi, melegben végzett testmozgás során átlagosan körülbelül 0,14 Celsius-fokkal alacsonyabb testmaghőmérsékletet mértek. A pulzusuk is átlagosan mintegy 5,6 ütéssel volt alacsonyabb percenként.

Ez arra utal, hogy a rendszeres fizikai aktivitásból származó belső hőtermelés önmagában is kiválthat bizonyos, a hőség elviselését segítő élettani változásokat.

A melegben végzett edzés ennél is erősebb hatást váltott ki

A kutatás ugyanakkor nem azt állítja, hogy mindegy, milyen környezetben edzünk. A forró körülmények között végzett tréning összességében nagyobb alkalmazkodással járt.

A melegben edzőknél nagyobb mértékben csökkent a terhelés alatti pulzus, erőteljesebbé vált az izzadási válasz, és javult a hőségben mért teljesítmény. A két edzéstípus között a terhelés alatti pulzus változásában körülbelül 6,1 ütés/perces különbséget mértek a melegben edzők javára. Nyugalomban a testmaghőmérséklet is valamivel nagyobb mértékben csökkent.

Más 2026-os kutatások szintén azt mutatják, hogy a célzott hőakklimatizáció javíthat bizonyos teljesítmény- és hőszabályozási mutatókon. Egy rövid, intenzív edzésprogram például nagyobb javulást eredményezett a melegben végzett fizikai munkában, amikor azt 35 Celsius-fokos környezetben végezték.