A poszméhek talán valóban élvezik az étel ízét, állítja egy új kutatás

Sokáig úgy gondolták a biológusok, hogy a rovarok táplálkozása szinte teljesen ösztönös folyamat. Ha egy virág nektárt kínál, a méhek egyszerűen felismerik, elfogyasztják, majd továbbállnak. Egy új kutatás azonban arra utal, hogy a történet ennél jóval összetettebb lehet.

A kutatók lassított felvételek segítségével azt figyelték meg, hogy a poszméhek különböző módon reagálnak az édes, a keserű és a sós oldatokra. Egyes reakcióik meglepően hasonlítanak azokhoz az arckifejezésekhez és szájmozgásokhoz, amelyeket emlősöknél a kellemes vagy kellemetlen ízek váltanak ki. A felfedezés új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy vajon a rovaroknak is lehetnek-e egyszerű pozitív vagy negatív élményeik.

A méhek „nyalogatni” kezdték a finom ízeket

A kutatást a ausztráliai Macquarie Egyetem és a kínai Southern Medical University kutatói végezték.

A poszméheknek különböző folyadékokat kínáltak: magas cukortartalmú, alacsonyabb cukortartalmú, sós, keserű és tiszta vizes oldatokat. A nagy sebességű kamerák rögzítették a rovarok minden apró mozdulatát.

Amikor a méhek édes oldatot fogyasztottak, a táplálkozás után is tovább mozgatták hosszú nyelvüket, mintha még mindig „ízlelgetnék” az ételt. Keserű vagy kellemetlen ízek esetén ezzel szemben fejrázást és a szájszervek tisztogatását figyelték meg. A kutatók szerint ezek a mozdulatok feltűnően hasonlítanak az emlősök úgynevezett „tetszik” és „nem tetszik” reakcióihoz.

Nem egyszerű reflexről lehet szó

A kutatócsoport arra is kíváncsi volt, hogy pusztán automatikus idegi válaszokról van-e szó.

Ennek vizsgálatához a méheket különböző állapotokban is megfigyelték. Volt, amikor jóllakottak voltak, máskor hőstressz érte őket, illetve egyes egyedek különböző hatóanyagokat is kaptak.

Az eredmények azt mutatták, hogy ugyanaz az íz nem mindig váltotta ki ugyanazt a reakciót. Például a sós oldat normál körülmények között nem volt vonzó, hőstressz után viszont kedvezőbb választ váltott ki. Ez arra utal, hogy a reakciókat nem kizárólag maga az íz, hanem a méhek aktuális belső állapota is befolyásolja.

Mit jelent ez a rovarok „érzései” szempontjából?

A kutatók óvatosan fogalmaznak: a vizsgálat nem bizonyítja, hogy a poszméhek ugyanúgy éreznek örömöt vagy undort, mint az emberek.

Ugyanakkor egyre több tudományos eredmény utal arra, hogy a rovarok viselkedése jóval összetettebb annál, mint amit korábban feltételeztek. Az elmúlt években több kutatás is kimutatta, hogy a méhek képesek tanulni, problémákat megoldani, emlékezni útvonalakra, sőt egymástól is elsajátíthatnak új viselkedésformákat.

A mostani vizsgálat ehhez újabb bizonyítékot adhat azzal, hogy a táplálékhoz kapcsolódó reakcióik a belső állapotuktól is függnek.

Miért fontos ez a mezőgazdaság számára?

A poszméhek a világ legfontosabb beporzói közé tartoznak. Számos haszonnövény terméshozama is függ tőlük.

Ha jobban megértjük, hogyan választanak virágot, milyen ízeket részesítenek előnyben és hogyan reagálnak különböző környezeti hatásokra, az a jövőben a mezőgazdaság és a természetvédelem számára is hasznos lehet.

A beporzók világszerte egyre nagyobb nyomás alatt állnak az élőhelyek csökkenése, a növényvédő szerek és a klímaváltozás miatt. Minden olyan kutatás, amely segít jobban megérteni viselkedésüket, hozzájárulhat a hatékonyabb védelmükhöz.