A partokat elborító barnamoszatból értékes nyersanyag készülhet

A Karib-térség és a Mexikói-öböl strandjain az elmúlt években egyre gyakoribbá vált a barnamoszat tömeges megjelenése. A partokra sodródó szargasszum nemcsak a turizmusnak okoz komoly károkat, hanem az ökoszisztémákat is veszélyezteti.

Egy új kutatás azonban arra utal, hogy a problémát nem feltétlenül kizárólag eltakarítani kell. A tudósok szerint a hatalmas mennyiségben felhalmozódó algából értékes alapanyag készülhet, amelyet az élelmiszeriparban és más iparágakban is fel lehetne használni. A kutatás új megközelítést kínál egy olyan környezeti problémára, amelyet sokan már megoldhatatlannak tartanak.

Egyre súlyosabbá válik a szargasszum okozta válság

A szargasszum természetes körülmények között fontos szerepet tölt be az óceánok élővilágában. A nyílt vízen úszó algatelepek számos halfajnak, tengeri teknősnek, rákfélének és madárnak biztosítanak élőhelyet. A probléma akkor kezdődik, amikor a barnamoszat óriási tömegben éri el a partokat.

A 2011-ben megjelent, több ezer kilométer hosszú Atlanti-szargasszum-öv mára állandó jelenséggé vált. A kutatók szerint a rendszer már önfenntartóvá válhatott, ezért a jövőben is rendszeres tömeges algavirágzásokra kell számítani.

2026-ban a Karib-tengerben és a Mexikói-öbölben minden korábbinál nagyobb mennyiségű szargasszumot mértek. A műholdas megfigyelések szerint az Atlanti-óceán egyes térségeiben a biomassza megközelítette a rekordértékeket.

A rothadó alga nemcsak kellemetlen, hanem veszélyes is lehet

A partokra sodródott algatömeg néhány napon belül bomlásnak indul. A folyamat során hidrogén-szulfid szabadul fel. Nagy koncentrációban a gáz irritálhatja a légutakat, fejfájást és rosszullétet is előidézhet.

A bomló algatömeg emellett csökkenti a víz oxigéntartalmát, károsíthatja a korallzátonyokat, elpusztíthatja a tengeri füves élőhelyeket, és veszélyeztetheti a part menti élővilágot.

Mexikóban 2026 első felében több mint 100 ezer tonna algát gyűjtöttek össze, mégsem sikerült megfékezni a jelenséget. A szakértők szerint a probléma mértéke már meghaladja a hagyományos takarítási módszerek lehetőségeit.

A kutatók szerint az alga értékes nyersanyaggá alakítható

A Florida State University kutatói egy másik megközelítést választottak. Ahelyett, hogy hulladékként tekintettek volna a szargasszumra, azt vizsgálták, miként lehetne hasznosítani.

Az eredmények szerint az alga olyan összetevőket tartalmaz, amelyek megfelelő feldolgozás után funkcionális élelmiszer-alapanyagként is felhasználhatók. Más kutatócsoportok bioüzemanyagok, műtrágyák, bioplasztikok és építőanyagok előállításának lehetőségét is vizsgálják.

A szakemberek szerint a jövő egyik legfontosabb feladata az lehet, hogy a partokra kerülő algát még a bomlás megindulása előtt begyűjtsék és feldolgozzák.

A probléma gyökere nem a partokon található

A tudósok szerint a szargasszum tömeges elszaporodásának hátterében több tényező áll. A folyók által az óceánba szállított tápanyagok, a mezőgazdasági eredetű nitrogén- és foszforterhelés, az emelkedő vízhőmérséklet és a megváltozó óceáni áramlatok egyaránt hozzájárulhatnak a jelenséghez.

Ez azt jelenti, hogy a strandok megtisztítása önmagában nem oldja meg a problémát. A part menti beavatkozások mellett a tápanyagterhelés csökkentésére és az óceáni folyamatok pontosabb megértésére is szükség lehet.