A part menti területek gyorsabban süllyednek, mint hittük, ez tovább növeli az árvízveszélyt

A tengerszint-emelkedésről szóló előrejelzések általában azt feltételezik, hogy a szárazföld stabil, miközben az óceánok szintje fokozatosan emelkedik. Egy friss, a Nature Geoscience folyóiratban megjelent kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a valóság ennél jóval összetettebb. Sok part menti térségben maga a szárazföld is süllyed, ráadásul nem egyenletes ütemben.

Az eredmények szerint a süllyedés gyakran hirtelen gyorsul fel, majd lassabb szakaszok következnek. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg használt tengerszint-emelkedési modellek több helyen alábecsülhetik a valós kockázatokat.

Nem csak a tenger emelkedik, a föld is mozog

A part menti áradások kialakulását valójában két folyamat határozza meg: a tengerszint emelkedése és a szárazföld süllyedése. A kutatók szerint sok esetben az utóbbi legalább olyan fontos tényező, mint maga a klímaváltozás okozta vízszint-emelkedés.

Louisiana egyes területein például a talaj süllyedése tíz-tizenötször gyorsabb lehet, mint amilyen ütemben a tenger szintje emelkedik. Ilyen környezetben az árvízveszély sokkal gyorsabban növekszik, mint amit pusztán az óceánok emelkedéséből következtetni lehetne.

Hasonló jelenséget figyeltek meg a világ számos nagyvárosában is. Jakarta, Bangkok vagy Lagos egyes részei évente több mint egy centimétert süllyedhetnek, ami hosszú távon jelentősen növeli a part menti kockázatokat.

Az emberi tevékenység kulcsszerepet játszik

A kutatók szerint a legfontosabb emberi eredetű tényező a felszín alatti vízkészletek túlzott kitermelése. Amikor egy város vagy mezőgazdasági térség nagy mennyiségű vizet szivattyúz ki a talajból, a vízzel kitöltött üregek összepréselődnek, a felszín pedig fokozatosan süllyedni kezd.

A folyamatot az olaj- és gázkitermelés, a gyors urbanizáció, valamint a folyódelták üledékeinek természetes tömörödése is erősítheti. A szakemberek szerint a városok növekvő súlya önmagában is hozzájárulhat a felszín lassú süllyedéséhez.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a süllyedés nem állandó sebességű folyamat. Egy-egy térségben a vízgazdálkodási döntések vagy a gazdasági tevékenységek változása rövid idő alatt jelentősen felgyorsíthatja a felszín mozgását. Ezért a múltbeli trendek egyszerű meghosszabbítása nem mindig ad megbízható képet a jövőről.

A műholdak új képet rajzolnak a partvidékekről

Az elmúlt években a műholdas radaros megfigyelések forradalmasították a felszínmozgások vizsgálatát.

A legújabb globális elemzések szerint a világ part menti lakosságának több mint 70 százaléka olyan területeken él, ahol a talajsüllyedés fokozza a relatív tengerszint-emelkedést. Egyes helyeken a lakosság által érzékelt vízszint-emelkedés már most kétszer-háromszor gyorsabb, mint a globális átlag.

Európának és Magyarországnak is van tanulság

Bár Magyarország nem rendelkezik tengerparttal, a kutatás fontos tanulságokat hordoz a hazai vízgazdálkodás számára is.

A part menti városok példája azt mutatja, hogy a felszín alatti vízkészletek túlzott használata hosszú távon jelentős földtani változásokat idézhet elő. Ez különösen fontos lehet Európa szárazodó régióiban, ahol a vízkészletek fenntartható kezelése egyre nagyobb jelentőséget kap.

A kutatók szerint a jövő árvízvédelmi és klímaalkalmazkodási terveiben nem elegendő kizárólag a tengerszint-emelkedést figyelembe venni. Ugyanilyen fontos megérteni azt is, hogyan változik maga a szárazföld.