A Pangea szétszakadása egy meglepő titkot fedett fel: a Föld belseje lassan kihűl

A Föld történetének egyik legnagyobb geológiai eseménye a Pangea szuperkontinens szétszakadása volt. Ez a hatalmas szárazföld több mint 200 millió évvel ezelőtt kezdett feldarabolódni. A folyamat során új óceánok nyíltak meg, a kontinensek pedig lassan eltávolodtak egymástól. Egy friss kutatás most azt mutatja, hogy ez az esemény fontos információkat árul el bolygónk mélyének hőmérsékletéről is.

A tudósok az ősi óceáni kéreg maradványait vizsgálták. Ezek a kőzetrétegek közvetlenül a kontinensek szétválása után jöttek létre. A kutatás szerint a köpeny nem volt mindenhol rendkívül forró, amikor a szuperkontinens darabokra szakadt. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi a kontinensek mozgásának okait.

Mit árul el az óceáni kéreg vastagsága?

Amikor a kontinensek eltávolodnak egymástól, a köpenyből forró kőzet emelkedik fel. A nyomás csökkenése miatt ez a kőzet részben megolvad, és magma formájában új óceáni kérget hoz létre. Minél melegebb a köpeny, annál több magma keletkezik, és annál vastagabb lesz a friss óceáni kéreg.

A kutatók ezért a korai Atlanti-óceán és az Indiai-óceán térségében kialakult ősi kéreg vastagságát elemezték. Az adatok azt mutatták, hogy a kéreg nem mindenhol ugyanolyan vastag. Egyes régiókban vékonyabb, máshol vastagabb rétegek alakultak ki. Ez arra utal, hogy a köpeny hőmérséklete térben változott, és nem volt egységesen magas.

Két különböző kéregtípus nyomai

A vizsgálatok során két jellegzetes kéregvastagság-csoport rajzolódott ki. Az egyik körülbelül 5,5 kilométer vastag volt. A másik elérte a 6,8 kilométert. A mai óceáni hátságok mentén általában körülbelül 6 kilométer vastag kéreg képződik.

A vékonyabb kéreg főként az egyenlítői Atlanti-óceán területén jelent meg. A vastagabb rétegek viszont a központi Atlanti-óceán és az Indiai-óceán egyes részein alakultak ki. Ez azt sugallja, hogy a köpeny hőmérséklete különböző régiókban eltérő volt.

A Föld belseje lassan hűl

A kutatás egyik legfontosabb eredménye a Föld belsejének lehűlési ütemére vonatkozik. A számítások szerint bolygónk köpenye rendkívül lassan veszít hőt. A hőmérséklet csökkenése körülbelül 0,04–0,06 Celsius-fok lehet egymillió év alatt.

Ez a változás első pillantásra nagyon kicsinek tűnik. Geológiai időskálán azonban jelentős hatása lehet. A köpeny hőmérséklete ugyanis befolyásolja a lemeztektonika működését, a vulkánok aktivitását és az óceáni kéreg képződését.

Miért fontos ez a felfedezés?

A Föld belseje hatalmas energiaforrás. Ez az energia mozgatja a tektonikus lemezeket, amelyek a kontinensek vándorlását okozzák. Ha a tudósok pontosabban megértik a köpeny hőmérsékletének változását, jobban megérthetik bolygónk geológiai fejlődését is.

A Pangea szétszakadásának tanulmányozása ezért nemcsak a múlt eseményeit magyarázza meg. Segít megérteni azt is, hogyan változik a Föld belső működése az évmilliók során.