A nedves kávézaccból tiszta üzemanyag készülhet

A világon naponta több milliárd csésze kávé fogy el. A legtöbben azonban nem gondolnak bele, hogy minden lefőzött adag után nedves kávézacc marad hátra, amely jellemzően a szemétben végzi.

Egy új dél-koreai kutatás szerint ez a látszólag értéktelen hulladék valójában jelentős energiatartalékot rejt. A tudósok olyan eljárást fejlesztettek ki, amely képes a nedves kávézaccot kevesebb mint két perc alatt széntüzelésű tüzelőanyaghoz hasonló bioüzemanyaggá alakítani. A módszer különlegessége, hogy nincs szükség az energiaigényes szárítási folyamatra, amely eddig a hasonló technológiák egyik legnagyobb akadályát jelentette.

Évente több mint 10 millió tonna kávéhulladék keletkezik

A kutatók szerint a világ évente több mint 10 millió tonna használt kávézaccot termel. Ennek jelentős része hulladéklerakókba kerül, ahol lebomlás közben metánt bocsát ki. A metán rövid távon jóval erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, ezért a kávéhulladék kezelése klímavédelmi szempontból sem közömbös.

Bár a kávézacc jelentős mennyiségű energiát tartalmaz, a magas nedvességtartalom miatt gazdaságosan nehéz volt hasznosítani. A friss kávézacc tömegének körülbelül fele víz, amelyet korábban el kellett távolítani a feldolgozás előtt.

A víz ezúttal nem akadály, hanem előny

A dél-koreai kutatók új megközelítést választottak. Az úgynevezett lángplazmás pirolízis során a nedves kávézaccot rendkívül magas hőmérsékletű plazmalángnak teszik ki.

A folyamat során a víz szinte azonnal gőzzé alakul. Az így keletkező nyomás mikroszkopikus robbanásokat idéz elő a szemcsék belsejében. Ennek eredményeként nagy energiatartalmú biochar keletkezik.

A kísérletek szerint a maradék anyag energiasűrűsége körülbelül egyharmaddal magasabb lett, mint a kiinduló kávézaccé, miközben a fix széntartalom közel háromszorosára nőtt. A végeredmény energiatartalma már az antracitszén kategóriájához közelít.

Nemcsak tüzelőanyag lehet belőle

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a keletkező biochar nemcsak energiatermelésre használható.

A porózus szerkezet miatt a felülete rendkívül nagy lesz, ami hasonló tulajdonságokat ad neki, mint az aktív szénnek. Az ilyen anyagokat világszerte használják víztisztítókban, légszűrőkben és különféle környezetvédelmi technológiákban.

Ez azt jelenti, hogy a kávéhulladékból előállított anyag szolgálhat energiaforrásként.

A körforgásos gazdaság mintapéldája lehet

Az elmúlt években világszerte egyre több vállalkozás próbál új felhasználási módokat találni a kávézacc számára. Egyes cégek bioüzemanyagot, mások kozmetikai alapanyagokat, talajjavító szereket vagy akár építőanyagokat készítenek belőle.

A most bemutatott technológia azért különösen ígéretes, mert gyorsabb a korábbi módszereknél. Míg egyes hagyományos biomassza-feldolgozási eljárások órákig tarthatnak, az új rendszer kevesebb mint két perc alatt végzi el a folyamatot.

Magyarország számára is érdekes lehet

Magyarországon a kávéfogyasztás évről évre jelentős mennyiségű szerves hulladékot termel. Jelenleg ennek nagy része a kommunális hulladékáramba kerül.

A kutatás arra utal, hogy a jövőben akár a vendéglátóhelyeken, irodaházakban vagy kávéfeldolgozó üzemekben keletkező kávézacc is értékes nyersanyaggá válhat. Ez egyszerre csökkenthetné a hulladék mennyiségét és növelhetné a helyben előállítható megújuló energiaforrások arányát.