A Föld egyik legnagyobb rejtélyét részben megoldotta az MI

A perui sivatag csendes fennsíkján évezredes titkok lapulnak, amelyeket eddig csak a legélesebb szemek és a legkitartóbb régészek tudtak részben megfejteni. Most azonban a tudomány új szövetségest kapott: a mesterséges intelligenciát. A japán Yamagata Egyetem és az IBM Research együttműködésével egy MI-alapú vizsgálat során 303 új Nazca-geoglifát fedeztek fel – ez csaknem megduplázta a korábban ismert minták számát.

Ősi ábrák a sivatagban

A Nazca-geoglifák hatalmas, a földbe vésett rajzok, amelyek állatokat, embereket és geometriai formákat ábrázolnak. A Kr. u. 100 és 300 között keletkezett alkotások célja mindmáig rejtélyes. Mivel a térség száraz és elzárt, a rajzok csodával határos módon fennmaradtak – mégsem könnyű őket megtalálni. A legtöbb geoglifa csak a levegőből látható igazán, ráadásul sok új motívum annyira halvány vagy részleges, hogy korábbi műholdképeken is észrevétlen maradt.

MI a terepen: hogyan dolgozik a mesterséges intelligencia?

Masato Sakai professzor és csapata 2022 szeptembere és 2023 februárja között tanította be az MI modellt, amely a fennsíkról készült nagy felbontású fotók alapján dolgozott. A rendszer kis képkockákra bontotta a sivatagot, és minden részletet esély alapján pontozott – így jelezve, hol találhatók valószínű geoglifák. Ezután terepi drónfelmérések igazolták az MI találatait.

Az újonnan megerősített geoglifák – köztük stilizált állatfejek, emberi alakok, bálnák, macskák és spirituális jelenetek – közül sok az ősi gyalogutak közelében található. Ez arra utal, hogy a Nazca nép ezeket a képeket tanítási vagy rituális célokra használta, miközben áthaladt a sivatagon.

Régészet új alapokon

A mesterséges intelligencia által felfedezett 303 új geoglifa mostantól egy 430 darabos katalógus része, amelynek nagy részét a Yamagata Egyetem 2004 óta gyűjti. A kutatók szerint ezek az új leletek segíthetnek megérteni, hogyan éltek, mit hittek, és hogyan kommunikáltak az írás nélküli Nazca kultúra tagjai.

Az MI pontosságát az úgynevezett transzfertanulás növelte: a rendszert először általános képeken képezték, majd finomhangolták a sivatagi viszonyokra. Ez a módszer lehetővé tette, hogy a mesterséges intelligencia napok alatt elvégezze azt a munkát, ami embereknek éveket venne igénybe.

Az örökség védelme és jövője

A technológia nemcsak új leleteket hoz felszínre, hanem segíti azok védelmét is. A digitális térképek pontosan megmutatják, hol szükséges kerítés, figyelmeztető tábla vagy útlezárás – ez különösen fontos, hiszen a bányászat és a turizmus egyre jobban veszélyezteti a geoglifákat.

A kutatás világszinten is irányt mutat: hasonló MI-alapú eljárásokat alkalmaznak már víz alatti hajóroncsok vagy elfeledett dzsungeltemplomok feltárására. A jövő régészete egyre inkább a műholdak, drónok és algoritmusok világában zajlik – és ahogy az MI tanul, úgy kezdjük elérni azt, amit eddig csak sejtettünk: az emberiség ősi emlékei újra megszólalnak.

A Nazca-vonalak ma már nemcsak rejtélyek – hanem tanúi egy új korszak kezdetének, ahol a technológia és a tudomány együtt fejtik meg a múlt üzeneteit.