A méhkirálynő megvédi magát a növényvédő szerektől, de a kolónia fizeti meg az árát

A méhek pusztulása világszerte komoly aggodalomra ad okot, hiszen a beporzók nélkül a mezőgazdasági termelés és a természetes ökoszisztémák működése is veszélybe kerülne. A kutatók eddig is tudták, hogy a növényvédő szerek hosszú távon károsíthatják a méhcsaládokat, egy új tanulmány azonban egy eddig ismeretlen védekezési mechanizmust tárt fel.

A kutatás szerint a méhkirálynő krónikus növényvédőszer-terhelés esetén képes a szervezetében felhalmozódó vegyületek egy részét a petéibe továbbítani. Ez segíthet megóvni saját egészségét és szaporodóképességét, ugyanakkor a fejlődő utódok nagyobb terhelésnek vannak kitéve, ami hosszabb távon az egész kolónia működését veszélyeztetheti.

A dolgozó méhek jelentik az első védelmi vonalat

A méhcsalád működése rendkívül összetett. A dolgozó méhek nemcsak nektárt és virágport gyűjtenek, hanem a királynő táplálásáról is gondoskodnak.

A kutatók kimutatták, hogy a dolgozók a királyi pempő előállítása során a bekerülő növényvédő szerek jelentős részét lebontják vagy kiszűrik. A kísérletek elején a méreganyagok több mint 90 százaléka nem jutott el a királynőhöz. Ez a természetes „szűrőrendszer” azonban folyamatos terhelés mellett fokozatosan veszített hatékonyságából. Tíz nap elteltével már egyre több szennyező anyag halmozódott fel a kaptárban és a királynő táplálékában.

A királynő saját magát védi

Amikor a dolgozó méhek védelme már nem bizonyult elegendőnek, a kutatók egy meglepő jelenséget figyeltek meg.

A királynő szervezetében felhalmozódó növényvédő szerek egy része a petékbe került. A vizsgálatok szerint a petékben mért koncentráció többszöröse volt annak, amit magában a királynő testében mértek.

A kutatók ezt „anyai teherátadásnak” nevezik. A folyamat más állatcsoportoknál ismert volt, mézelő méheknél azonban most sikerült először egyértelműen bizonyítani.

A kolónia jövője kerülhet veszélybe

A királynő szempontjából ez rövid távon előnyös stratégia lehet, hiszen tovább képes petéket rakni és fenntartani a család működését.

A fejlődő embriók azonban sokkal érzékenyebbek a vegyi anyagokra, mint a kifejlett méhek. Ha a peték túl nagy mennyiségű növényvédő szert tartalmaznak, romolhat a fejlődésük vagy csökkenhet a túlélési esélyük.

A kutatók szerint ez magyarázatot adhat arra is, hogy egyes méhcsaládok miért nem hirtelen omlanak össze, hanem hónapokon át lassan gyengülnek, míg végül már nem képesek fenntartani önmagukat. A károsodás sokszor rejtve marad, amíg el nem ér egy kritikus pontot.

Miért fontos ez a mezőgazdaság számára?

A mézelő méhek a világ élelmiszer-termelésének egyik legfontosabb beporzói. A termesztett növények jelentős része részben vagy teljes mértékben rovarbeporzásra támaszkodik.

Ha a növényvédő szerek nem azonnali pusztulást okoznak, hanem lassan gyengítik a méhcsaládokat, akkor a probléma sokkal nehezebben észlelhető. A kutatók szerint ezért a jövőben nemcsak az egyszeri nagy dózisok, hanem a tartós, alacsony koncentrációjú kitettség hatásait is nagyobb figyelemmel kell vizsgálni.