A méhkirálynő illata dönti el, hogy a lányai maradnak-e a fészekben

A méhek társadalmát sokan egyszerű hierarchiaként képzelik el: a királynő petéket rak, a dolgozók pedig gondoskodnak a kolóniáról. Egy új kutatás azonban azt sugallja, hogy a történet ennél jóval összetettebb. Egyes méhfajoknál a nőstény utódoknak komoly döntést kell meghozniuk: maradjanak az anyjuk mellett segítőként, vagy hagyják el a fészket, hogy saját utódokat neveljenek.

A kutatók most először azonosítottak egy olyan kémiai jelrendszert, amely közvetlenül befolyásolja ezt a döntést. A vizsgálat szerint a méhkirálynő által kibocsátott illatanyagok nemcsak kommunikációs eszközként működnek, hanem arról is információt adnak, hogy a közös élet mennyire lehet előnyös a következő generáció számára. A felfedezés új megvilágításba helyezi a rovarok együttműködésének evolúcióját.

Egy különleges méhfaj segíthet megérteni a társas élet kialakulását

A kutatás középpontjában a Megalopta genalis nevű verejtékméh állt, amely Közép- és Dél-Amerika trópusi erdeiben él. Ez a faj azért különösen érdekes, mert nem követi mereven a klasszikus méhtársadalmi modellt.

A fiatal nőstények többféle utat választhatnak. Maradhatnak a fészekben, ahol nem szaporodó segítőként támogatják az anyjukat, de el is hagyhatják a kolóniát, hogy saját fészket alapítsanak. Ez a rugalmasság ritka lehetőséget kínál a kutatóknak arra, hogy megértsék, miként alakulhatott ki a rovarok társas viselkedése.

Több száz mesterséges fészket figyeltek meg Panamában

A Smithsonian Trópusi Kutatóintézet és a Princeton Egyetem kutatói éveken keresztül vizsgálták a méheket a Panamai-csatorna térségében található Barro Colorado-szigeten.

A szakemberek mintegy 450 mesterséges fészket helyeztek ki a természetes élőhelyen. Az egyedeket megjelölték, viselkedésüket videófelvételekkel követték nyomon, majd korszerű kémiai elemzésekkel megvizsgálták a testük felszínén található vegyületeket. A kutatók azt figyelték, hogy a nőstény utódok végül maradtak-e a fészekben, átvették-e az irányítást, vagy saját kolóniát alapítottak.

A királynő illata egyszerre két üzenetet közvetít

A kutatás szerint a királynő feromonjai két különböző módon hatnak az utódokra.

Egyrészt gátolják a fiatal nőstények petefészkének fejlődését. Másrészt jelzik a királynő szaporodási állapotát is. Minél magasabb volt bizonyos kémiai vegyületek koncentrációja, annál nagyobb valószínűséggel döntöttek úgy a lányok, hogy a fészekben maradnak.

A királynő tehát nem egyszerűen „utasításokat ad”, hanem olyan információt közöl, amely alapján az utódok felmérhetik, hogy a közös munka hosszú távon kifizetődő lehet-e.

A kutatás az együttműködés eredetére is választ adhat

A biológusok régóta vizsgálják, miért mondanak le egyes állatok a saját szaporodásukról azért, hogy rokonaikat segítsék.

A méhek, a hangyák és a darazsak rendkívül összetett társadalmakat hoztak létre, de ezek kialakulásának pontos mechanizmusai még mindig nem teljesen ismertek. A mostani kutatás azt sugallja, hogy a kémiai kommunikáció fontos szerepet játszhatott a társas élet kialakulásának korai szakaszában.